Hősök voltak, hősök lesznek – Deák Zsigmond publicisztikája

DEÁK ZSIGMONDDEÁK ZSIGMOND
Vágólapra másolva!
2022.03.25. 23:26

Noha az 1910-es premiertől kezdve a szombaton kezdődő immár a kilencedik birkózó Európa-bajnokság lesz Budapesten, ha valamikor, akkor az eseményre most minden túlzás nélkül, számos szempontból jogosan lehet használni a történelmi jelzőt. Főképp, mert maga a történelem (sajnos nem a sport, hanem a hadászat szempontjából) momentán itt szórja a villámait, bombáit a szomszédban, Ukrajnában. Sohasem fordult még elő, hogy a BOK-csarnok egy világverseny helyszíneként, valamint menekültek tranzitállomásaként egyaránt működjön, márpedig ezúttal így lesz. Természetesen a két funkció nem keveredik össze, a termeket, csarnokokat kordonokkal elválasztják egymástól, ettől még akinek szeme lesz, érzékeli majd, mi történik a szomszédban. Akár az ukrajnai gyerekeknek, akár a földrész birkózóinak maradandó, egyben felkavaró élmény lesz találkozni egymással, vagy csak látni a másikat.

A háborúskodás a mezőnyre is kihatással van, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlására a többi sportághoz hasonlóan a birkózók világszövetsége (UWW) is felfüggesztette az oroszok és a fehéroroszok versenyzési jogát. Az ukrán férfiak hadkötelezettségük miatt hiányoznak majd, a nők – Európa talán legjobbjai – viszont itt lesznek, hiszen nagyjából két hete a vendégszeretetünket élvezve a magyar válogatott tagjaival készülnek Dunavarsányban. A szakmai haszon egyértelműnek tűnik, s talán az is, hogy jóval több emóció, érzelem kötődik majd ehhez a kontinensviadalhoz. A mezőny összességében valamivel kisebb lesz a hiányzók miatt, de sokkal gyengébb nem, Módos Péter, a magyar kötöttfogásúak szövetségi kapitánya tökéletesen fogalmazta meg: „Hiányoznak majd a mezőnyből meghatározó nemzetek, de mi isaz vagyunk, s az a feladatunk, hogy fenntartsuk ezt az állapotot.”

Bizony, a tradíció kötelez, s mint látszik, a magyar birkózócsalád tagjai a magukénak vallják Szent István intelmét: „Ki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli.” A mieink összesített Eb-mérlege 62 arany-, 90 ezüst- és 110 bronzérem, eddig 42 hazánkfia és -lánya (az utóbbi 2019-ben Barka Emese) aratott Európa-bajnoki diadalt. A számokból adódik, hogy bőven vannak címhalmozók: a legtöbb Eb-aranyra – négyre – Kocsis Ferenc, Repka Attila és Lőrincz Tamás tett szert, háromszoros kontinensbajnok Zombori Ödön, s tíz honfitársunk duplázott a dobogó tetején. Magyarország, ezen belül Budapest összesen (a nem hivatalos tornákkal együtt, a különböző szakágakban) eddig nyolc felnőtt Európa-bajnokságot rendezett (1910, 1911, 1927, 1931, 1983, 1996, 2000, 2001). Legutóbb tehát több mint két évtizede zajlott nálunk Eb, s az idei lesz a kilencedik budapesti kontinensviadal, de az első, amelyet három szakágban rendeznek. S szintén kilencen vannak azok, akik hazai szőnyegen értek a csúcsra, fokozott örömöt szerezve a helyszíni magyar szurkolóknak: Márton Károly (1911), Grozescu Mihály (1911), Papp László (1927), Badó Rajmund (1927), Zombori Ödön (1931), Tunyogi József (1931), Balla József (1983), Repka Attila (1996), legutóbb pedig a szabadfogású válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Bánkuti Zsolt (2001).

Ahogy említettük, ez lesz az első három szak-ágas, teljes Eb hazánkban, s ugyancsak az első, amelyen a grappling, vagyis a földharc, az UWW nem olimpiai szakága is szerepel a programban. Aki nem tudja, ez mi fán terem, ne szégyellje magát, hiszen viszonylag új mozgásformáról van szó. A stílust a hagyományos birkózás, a dzsúdzsucu, a szambó és más, alávetéses fogásokat alkalmazó küzdősportokból alakították ki. A kifejezés az angol grapple (megragadni, megfogni) igéből ered, tehát összekapaszkodós küzdelmet jelent. A múlt század kilencvenes éveiben már külön ilyen tornákat is szerveztek, ahol az ellenfelet megragadják, földre viszik, rögzítik és feladásra kényszerítik. A szakágnak két fő irányzata van, a Gi grappling és a NoGi grappling. Az előbbiben a küzdő felek a hagyományos dzsúdzsucu ruházatban (Gi) vannak, és maga a ruházat is felhasználható a küzdelem során. NoGi grapplingben passzos ruházatban vannak a küzdő felek és a ruházat (a birkózáshoz hasonlóan) nem használható fel a küzdelemben. A magyar grapplingesek a sportág rövid hazai múltja ellenére néhány év alatt a két nem különböző kor- és súlycsoportjaiban szép sikereket értek el. 2021 októberében Belgrádban megszületett az első magyar felnőtt férfi világbajnoki érem, egy bronz a 92 kilós Gi grapplinges Szekeres Ákos révén. Érdekesség, hogy ezt a küzdősportot űzi a Piedone- és más filmekből ismert, népszerű olasz színész, Bud Spencer (eredeti nevén Carlo Pedersoli) unokája, ifjabb Carlo Pedersoli is!

Bud Spencerhez hasonlóan a birkózást, birkózóinkat természetesen nem kell e helyütt bemutatnunk, viszont érdemes elmagyarázni, miért a „Hősök voltak – hősök lesznek” mondat lett az idei Európa-bajnokság szlogenje. Az utóbbi esztendők meghatározó alakjai közül hatan már nincsenek az indulók között: Sastin Marianna, Barka Emese, Lőrincz Tamás, Lőrincz Viktor, Kiss Balázs és Korpási Bálint. Olimpiai, világ- és/vagy Európa-bajnok klasszis valahány, ha pontosan számoltuk, összesen 58 világversenyes érmet szereztek, közülük 14 arany! A jelenlegi státuszukat nehéz megfogalmazni, mondjuk úgy, hogy lassan, de biztosan elhagyják a szőnyeget, mert bár mindannyiuknak van kiváltott versenyengedélye, nemzetközi szinten már biztosan nem szerepelnek. Amellett, hogy a következő nagy generáció felépítésében még aktívan, „nekivetkőzve” részt vállalnak, sorra vezető szakmai pozíciókat kapnak a magyar birkózás különböző szintjein, tehát maradnak a sportágban, mindenki üdvére. Hivatalos visszavonulásukat pedig majd bejelentik, ha úgy akarják, most, az Eb alatt mindenesetre méltó módon elbúcsúztatja őket a Magyar Birkózók Szövetsége.

Ők voltak tehát a hősök, s a remények szerint a jelen hősei azok lesznek, akik követik őket az Eb szőnyegein. Bár az egyik legtehetségesebb ifjú titán, a 22 éves kora ellenére már vb-ezüstérmes, olimpiai ötödik Szőke Alex, valamint az ifjúsági olimpiai második Szél Anna sérülés miatt hiányzik majd, ettől még mindhárom szakágban éremszerzés a cél. Hagyományosan legerősebb szakágunkban, a kötöttfogásban kilenc indulónk túlnyomó többsége már állt dobogón felnőtt- vagy utánpótlás-világversenyen. Kiemelendők a Lévai fivérek, Lőrinczék méltó követői. A 2020-as Eb-2. Zoltán szívizomgyulladása után tér vissza, s öccsével, a tavaly vb-5., U23-as világbajnok Tamással együtt az (arany)érmet célozza meg. A nőknél a két héttel ezelőtti plovdivi U23-as Eb-n öt medáliát szerző gárda egészül ki egy fővel, s bár ez a mezőny jóval sűrűbb, mondhatjuk, van esély megragadni a lehetőséget lányainknak. Szabadfogásban Bánkuti Zsolt szakvezető erősen reméli, hogy legkésőbb jövő szerdán követi őt valaki a hazai pályán Európa-bajnoki címet szerzők listáján. Ebben a szakágban oroszországi honosításokra is támaszkodunk, a kabard származású Muszukajev Iszmail már piros-fehér-zöld színekben szerzett vb-bronzérmet és olimpiai ötödik helyet, az északoszét Bajcajev Vlagyiszlav most debütál magyar mezben, de korábban állt már az Eb-dobogó mindegyik fokán.

Hogy a közönségsiker garantálva legyen, az Európa-bajnokság minden napján ingyenes a belépés a BOK-csarnokba, sőt a szövetség a 2018-as szenzációs budapesti vb-hez hasonlóan az ország legeldugottabb zugából is megszervezte a kis birkózópalánták utazását és ellátását. Igazi win-win helyzet, a birkózók erejét megsokszorozhatja a telt ház, a biztatás, az ifjú szurkolók pedig örök élménnyel gazdagodnak. S azt se feledjük, hogy közülük kerülnek majd ki a távolabbi jövő hősei.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik