LIPICZKY ÁGNES
LIPICZKY ÁGNES
2021.01.13 07:41 Frissítve: 2021.01.13 08:56

Cselgáncs: Az edzéseken mazochista őrült vagyok – Karakas Hedvig

2020 legjobb női sportolójának választották a novemberi prágai Európa-bajnokságon aranyérmet szerző Karakas Hedviget, aki a színpadon azt is megmutatta: a küzdősport és a nőiesség is tud kéz a kézben járni.

Karakas Hedvig sokszor megküzdött azért, hogy visszakerüljön a legmagasabb szintre a sportágában (Fotó: AFP)

 

 
Az Év Sportolója Gála: Karakas Hedvig nyert a nőknél

– Érkeznek még az üzenetek?
– Rengetegen gratuláltak az Év sportolója elismeréshez, nagyon szép üzeneteket kaptam a családtól, a barátoktól, az újságíróktól, a sportvezetőktől és a sportolótársaktól is. Megható, amikor olyan példaképek méltatnak, mint Imre Géza, Kovács Katalin vagy Gergely István, jó érzés, hogy ilyen sokan elismerik és becsülik a munkámat. Most kicsit úgy érzem magam, mint az Európa-bajnoki döntő után: a tenyerén hordoz a világ.

– Már a novemberi Európa-bajnoki címével is sok rajongót szerzett magának, de az a tippünk, az Év sportolója-gálán látott ruháival csak növelte szurkolói számát. Melyikben érezte magát komfortosabban, az estélyiben vagy a katonai egyenruhában?
– Fogós kérdés. Egyik sem megszokott, de egyik sem áll messze tőlem. Mindkettőben remekül éreztem magam. Szinte az egész életem dzsudogiban töltöm, sokat szerepelek a televízióban, persze a sportfelszerelésemben. Örülök, hogy most sikerült megmutatni, a küzdősport és a nőiesség is tud kéz a kézben járni. Az estélyimmel megtiszteltem az esemény rangját, a katonai egyenruhámmal pedig a sportszázad állományát képviseltem. Ahogyan a versenyeken a dobogóra lépve, itt, a díjátadó gálán is büszkeséggel töltött el, hogy a Magyar Honvédséget is képviselhettem.

– Mondhatjuk, hogy ennél inspirálóbb évkezdete nem is lehetett volna az olimpia esztendejében?
– Jó érzés így nekifutni az esztendőnek, motiváló, ám leginkább az jelent sokat, hogy látom, honnan indulva és milyen mélységeken keresztülmenve jutottam el idáig. Sok-sok sérülés, műtét kísérte végig a pályafutásomat, és megesett, hogy olykor a hitem is elhagyott.

Fotó: MSÚSZ/Zsigmond László

– Sosem gondolta azt, hogy feladja?
– Sosem! Makacs vagyok, kitartó és olykor önfejű is. Persze ezeknek a tulajdonságoknak két oldaluk van, és nézzük a jót: nem szeretek semmit sem félbehagyni, nagyon tud bosszantani, ha valami nem sikerül. Éppen ezért mindig foggal-körömmel küzdöttem, hogy visszajussak arra a szintre vagy éppen magasabbra, mint amelyen a sérülések előtt voltam. Bíztam magamban és abban, hogy egyszer elérkezik a nagy siker ideje is.

– Azért annyira nem volt sikertelen az eddigi pályafutása sem, hiszen sok-sok világversenyről tért haza éremmel a decemberi Európa-bajnokság előtt is.
– Nem volt sikertelen, mégis valahogy mindig ott motoszkált bennem az elégedetlenség. A legutóbbi Európa-bajnokság volt az első olyan versenyem, amely után nem hagyta el a számat az, hogy „igen, de…”. Ezúttal nem volt „de”, hanem felhőtlenül tudtam örülni.

– Az aranyéremnek vagy annak a teljesítménynek, ami mögötte meghúzódott?
– Az éremnek és a versenyzésemnek is nagyon örültem. Úgy jöttem le a szőnyegről, hogy végre beért az elmúlt tíz-húsz évem munkája.

– Az Európa-bajnokság óta adott nyilatkozataiban többször is elhangzott: hálás 2020-ért, hiszen rengeteg mindenre megtanította ez a furcsa, járvány szabdalta esztendő. Mit köszönhet az elmúlt idénynek?
– Azt, hogy megtanultam megállni, türelmesnek lenni, igazán odafigyelni önmagamra, és közben rátaláltam az útra, ami a sikerhez vezet. Mentálisan rengeteget fejlődtem, sokkal jobban élvezem és értékelem a versenyzést, mint korábban. A munkában, az edzéseken mazochista őrült vagyok, aki mindennap szereti legyilkolni magát, viszont a versenyekre sok terhet raktam magamra, ezeket kezdtem el lépésről lépésre leépíteni 2020-ban. Az olimpia halasztása átemelt egy nagyon fontos gáton, amelyben eddig szinte rendre felbuktam. És ez most nagyon sokat jelent.

TONCS PÉTER: SENKIT SEM LÁTTAM ENNYISZER FELÁLLNI A PADLÓRÓL!

Toncs Péter a női válogatott szövetségi kapitányaként jelenleg a dohai Mesterek Tornáján tartózkodik, s megkértük arra, hogy néhány mondatban beszéljen versenyzőjéről, Karakas Hedvigről.

„Mint minden díjat, ezt is az eredmények után adják, és bár az előző furcsa év volt, kevés sport­eseménnyel, Hédi kihozta belőle a maximumot – kezdte Toncs. – A szememben nem elsősorban az eredménye teszi méltóvá erre az elismerésre, hanem az alázata és következetes munkája, amit nap mint nap letesz az asztalra. Kevesen tudják, micsoda lemondással jár élsportolónak lenni, mennyi könny, küzdelem és veríték társul egy-egy győzelemhez. És mennyi kudarc! Amit fel kell dolgozni, amiből tanulni kell. Hédi ebben kiemelkedő. Nyolc éve dolgozunk együtt, az első négy-öt év a sok-sok korábbi sérülés »felszámolásából« állt. Öt műtét…! Közülük kettő féléves kihagyással járt együtt. Egy sportoló életében minden kudarc pofon, viszont minden súlyosabb sérülés a padlót jelenti. Ilyenkor derül ki igazán, ki milyen ember, milyen sportoló. Senkit sem láttam ennyiszer felállni a padlóról, és újra nekiállni küzdeni az álmaiért, az álmainkért. Köszönöm neki ezt a kitartást, hogy részese lehetek egy ilyen nagyszerű sportoló pályafutásának!”

2021.01.24 07:53:15

Egyéb egyéni BODNÁR ZALÁN

„Rendkívüli teljesítménnyel hívták fel a világ figyelmét Trianon égbekiáltó igazságtalanságára.”

2021.01.21 23:42:57

Egyéb egyéni KUN ZOLTÁN

ALAPVONAL. Kiszámíthatatlanság – talán ez a legjobb szó, ami valahol még manapság is jellemzi az itáliai miliőt. Aztán jött 2020, és átalakult a világ. Sőt, megszűnt a világ, legalábbis egy vérbeli olasz futballszurkoló világa. Üresek a stadionok, üresek a lelkek.

2021.01.21 10:42:04

Egyéb egyéni LIPICZKY ÁGNES

„Értékelni kell és »jól tartani« azt a szervet, amelyet kaptam, azt a testet, amelyben élhetek.”

2021.01.13 15:47:10

Egyéb egyéni L. PAP ISTVÁN

A 46. amerikai elnök, Joe Biden elődei többek között lovagoltak, bokszoltak és amerikai futballoztak is.

2021.01.18 20:28:38

Egyéb egyéni CSURKA GERGELY

ALAPVONAL. Az olimpia örök szerelmeseként is legfeljebb reménykedem: elég erős az öt karika ahhoz, hogy kötőanyag legyen ott, ahol minden szétesni látszik.