Idén a lovaglós öttusára helyezem a hangsúlyt – Bauer Blanka

– Martinek János szövetségi kapitány közvetlenül az idei első, kairói világkupaverseny után elmondta az MTI-nek, kik lesznek ott a következő, ankarai viadalon április 16. és 21. között, és önt is említette, valamint, hogy a következő héten, a budapesti fordulón minden olimpiai kvótáért küzdő sportolónk szerepel majd. Mik a céljai Ankarában, illetve élvez-e előnyt a két, egymást érő megméretés közül valamelyik? 
– Minél jobb eredményre törekszem mindkét versenyen, és nem részesítem előnyben egyiket sem, hiszen mindkettőnek jól kell sikerülnie, ha szeretném folytatni a küzdelmeket ebben az évben. Egyformán fontosak lesznek. 

– Egy évvel ezelőtt döntőbe jutott Kairóban, az idén a körvívás nem sikerült jól, és a selejtezőben búcsúzott. Hogyan élte meg ezt? 
– Nehéz volt feldolgozni, de sokkal erősebb is volt a mezőny, mint tavaly. Ami a vívást illeti, a jövőben nem engedhetem meg, hogy ilyen kevés tust adjak egy versenyen (a 28 résztvevős B jelű kvalifikációs csoportban 7 győzelemmel és 20 vereséggel zárt – a szerk.). 

– Az olimpiai kvalifikációba is beszámító világkupa-sorozatban adott versenyre alapesetben egy nemzet legfeljebb négy sportolót nevezhet mindkét nemnél. Ilyenkor mitől függ, ki melyik megméretésen indul a magyar csapatból? 
– Eleinte négyen voltunk kiemeltek, nekünk nem kellett válogatóversenyen részt vennünk (a nőknél a négy kiemelt Gulyás Michelle, Guzi Blanka, Barta Luca és Bauer Blanka volt – a szerk.), hozzánk csatlakoztak ketten a válogatókon elért eredményeik alapján (Erdős Rita és Simon Sarolta – a szerk.). Eredetileg az első négy ember választhatott, mely világkupa-viadalokon venne részt, viszont mivel ugyanazok mellett döntöttünk, az első kettő választhatott, hogy három világkupán mindannyian elindulhassunk, a budapestivel együtt, mert itthon mind a hatan versenyezhetünk (a rendező ország négynél több sportolót is nevezhet, összesen legfeljebb tizenkettőt nemenként, közülük maximum hatan juthatnak be az elődöntőbe, illetve a döntőbe – a szerk.). 

– Mindez azt jelenti, hogy Kairó, majd Ankara és Budapest után május elején nem utazik el Szófiába? 
– Így van. 

– 2023-tól a korosztályos megméretéseket már akadálypályával bonyolítják le, és ön már teljesített versenyt az új tusával, a tavaly júliusi U19-es világbajnokságot Isztambulban. Mik a tapasztalatai? Miben tér el az OCR a lovaglástól? 
– A lovaglást jobban élvezem. Abban nem feltétlenül alakulnak ki akkora különbségek a sportolók között, mint egy OCR-versenyen – van úgy lovaglásban, hogy minden pontot el lehet bukni, de általában az elsőhöz képest nehéz nagy hátrányt összeszedni. 

– És ami azt illeti, hogy OCR-ben a versenyző csak magára van utalva, miközben a lovaglásnál kaphat kezelhetőbb vagy kevésbé kezelhető lovat, erről hogyan vélekedik? 
– A lovaglásnak éppen ez a szépsége, az izgalma, hogy „érezni kell” a lovat, össze kell hangolódni. Ez olykor valakinek jobban sikerül, másnak nem – nyilván az OCR-ben nem lesznek ilyen problémák, mindenkinek egyforma feltételek lesznek adottak. 

– Az, hogy az U19-es vb-n élesben belekóstolhatott az akadályversenybe, jelenthet valamilyen helyzeti előnyt a párizsi olimpia utáni időszakra nézve a „nagyokhoz” képest, akiknek ez a lehetőség még nem adatott meg? 
– A világbajnokságon kívül még két válogatóversenyen próbálhattam ki, és nem készültem rá fokozottan, ezeket megelőzően összesen talán tíz OCR-edzésem lehetett, szóval nem mondanám. 

– Hány éves kortól indulhat egy sportoló kizárólag a felnőttmezőnyben? Tervez még juniorversenyeken részt venni, vagy már egyértelműen Párizs a cél? 
– Én tizennyolc évesen már juniornak számítok, és még két évig vagyok ebben a kategóriában. Az idén már semmiképpen sem indulok juniorversenyen, a lovaglós öttusára helyezem a hangsúlyt – azt nem tudom, a későbbiekben még indulok-e. 

– Inkább „óvatos léptekkel”, a ranglistapontokat gyűjtögetve tenné biztossá párizsi szereplését, vagy inkább rákészül olyan versenyekre, melyekről egyenes ágon is ki lehet jutni az olimpiára, mint például a világbajnokság júniusban, Csengcsouban? Van-e ilyen elképzelése egyáltalán? 
– Mindenképpen örülnék, ha összejönne a direkt kvóta, az lenne a legszebb, meg annak sokkal nagyobb a súlya, mint a pontok alapján összegyűjtött kvótának, de a lényeg, hogy ki szeretnék jutni. 

Van-e olyan tusa, amelyről mostanság úgy érzi, jobban szeretné fejleszteni a többihez képest, és ez esetleg megmutatkozik a heti edzésmunkában? 
A vívásra kell jelenleg a legnagyobb hangsúlyt fektetnem, de minden héten ugyanannyi, négy vívóedzésre járok, sokkal több lehetőség nincs is rá.