Igazi profi – válogatás a Farkas József-díjjal kitüntetett Török Attila legszebb fotóiból
Nyilván örült a díjnak – ki ne örülne neki, ha szakmabeliek ismerik el a munkáját –, de nem mutatta, s nemigen akart elmenni a közgyűlésre sem. Láthatóan ódzkodott tőle, hogy nagy nyilvánosság előtt szerepeljen, hogy a saját méltatását hallgassa, hogy köszönőbeszédet mondjon. Ő ilyen. Nem bírja a felhajtást, nem kenyere a sok beszéd, nem vágyik a népszerűségre, nem szeret a társaság középpontjában lenni.
Mégis mindenki imád vele dolgozni. Nyugodt, felkészült, pontos, olyan apró részleteket is lát – s meg is örökít –, amit más fel sem fedez. Elképesztő fotókat készít, kiválogatva, úgymond „leszűkítve”, villámgyorsan küldi be a szerkesztőségbe, aztán összepakol és hazamegy. Semmi fakszni. Rá nem kell várni, nem kell sürgetni, telefonon hívogatni.
Igazi profi. Éles szemmel, nyugodt fejjel, meleg szívvel.
Amikor megkértem képszerkesztő kollégámat, hogy gyűjtsön össze nyolc-tíz szép képet Török Atitól, hogy a kitüntetését egyoldalas összeállítással megünnepeljük, csak annyit morgott a fogai között: az nehéz lesz.
Mármint kiválasztani a rengeteg – tényleg hihetetlenül – jó fotója közül mindössze nyolcat-tízet.
Nem is ment. Így lett az összeállítás kétoldalas. Lehetett volna egész képeskönyv is...
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. június 24-i lapszámában jelent meg.)
