A cégalapítás lépései, amire érdemes odafigyelni

 

Két olyan kérdés van, amire még azelőtt választ kell találnunk, mielőtt elkezdenénk megfogalmazni magunkban az üzleti tervet. Ez a két kérdés pedig nem más, mint a mit? és a hogyan? kérdésköre.

A siker a nulladik lépésnél kezdődik: az ötlet kitalálása és piackutatás

Minden siker mögött egy olyan jó ötlet áll, amiből az ügyes kezű vállalkozók pénzt tudnak csinálni. Azonban ahogy a mondás is tartja, nem minden arany, ami fénylik, így mielőtt bárki komoly összegekbe verné magát a cégalapítással, érdemes egy kis piackutatást végezni és emellett a konkurenciát is elemezni.

Fel kell térképezni, hogy az előzetesen kigondolt termékre vagy szolgáltatásra:

• van-e egyáltalán kereslet,
• és mekkora az aktuális kínálat?

A piackutatás segítségével világos képet kapunk arról, hogy az eladásra kínált termék/szolgáltatás mennyire versenyképes a piacon. Azaz megéri-e az alapötletre alapozni a cégünket, vagy inkább termék- és/vagy szolgáltatásfejlesztésben kell az indulás előtt gondolkodnunk.

Szerencsére ahhoz, hogy kiderítsük mennyire lenne rentábilis a vállalkozásunk, nem kell feltétlen komoly piackutató cégek költségeibe vernünk magukat. Használhatjuk az ingyenes social media csatornákat, de készíthetünk több felületen, többféle online felmérést is.

Amellett azonban, hogy felmérjük a piacot, ajánlott a versenytársakkal is megismerkedni. Már egy előzetes monitorozás alapján is rengeteg információt nyerhetünk arról, hogy:

• Mennyire telített a piac ?

Azaz mekkora konkurenciaharcra számíthatunk? Egyáltalán érdemes-e új szereplőként megjelennünk a saját termékünkkel vagy inkább más ötlet után kellene néznünk?

• Mit csinálnak jól a versenytársak?

Vagyis mennyire hatékonyak a folyamataik? Milyen a marketingjük? Hogyan kommunikálnak, hol érik el a célközönségüket? Milyen felületeken hirdetnek, kb. mennyiért? Milyen a termékük és milyenek az ajánlataik?

Amennyiben alapos konkurenciaelemzést végzünk, számos már működő módszert a saját gyakorlatunk részévé tehetünk, így könnyítve meg az első néhány évet. Emellett a várható költségekről és kiadásokról is lesz reális képünk, amit az üzleti terv összeállítása során hasznosíthatunk.

• Mit csinálnak rosszul a versenytársak?

A versenytársak hibás döntéseiből is le lehet vonni a konzekvenciákat. Például melyik cégforma nem passzol az adott tevékenységi körhöz – várható bevételhez, milyen járulékos költségekkel kalkulálhatunk.

A cégalapítás következő lépése: az üzleti terv elkészítése

Abban az esetben, ha piacképesnek találtatott a leendő termék vagy szolgáltatás, érdemes áttérni a hogyan? kérdéskörre. Ez az a fázis, amikor az elképzelés mellé társítjuk a számokat is. Az árstratégiát, azaz a termék/szolgáltatás csomagok árát, valamint a különböző költségeket. Ezt egyébként érdemes két részre bontani: az induláshoz szükséges költségekre, valamint a havonta jelentkező kiadásokra.

Induláshoz szükséges költségek:

• az induláshoz szükséges tőke – ami akár pár hónapig fedezi is a működési költségeket, ha nem lenne elegendő a bevétel, a cégalapítás során jelentkező ügyvédi, könyvelői, adótanácsadói díjak, illetve illetékek, székhelyként / telephelyként használt ingatlan kauciója, a berendezések költsége,a digitális infrastruktúra – szélessávú internet, okoseszközök, pénztárgép / számlázó program, szoftverek, honlap stb., az induló termékkészlet költsége.

 

Havonta jelentkező költségek:

• irodabérlet díja,
• rezsi költségek,
• internet/telefon havidíja,
• banki költségek,
• munkabérek,
• marketing költségek (hirdetések, kommunikáció),
• könyvelő havidíja,
• biztosítások.

A felsorolás korántsem teljes, hiszen tevékenységi és szolgáltatási körtől függően rendkívül sok a változó.

A cégalapítás első lépései: cégforma, adózási mód és székhely kiválasztása.

 

 

Evidens, hogy vállalkozásának mindenki az anyagi helyzetnek, a tevékenységi körnek és kedvező adózási kritériumoknak megfelelő, legideálisabb cégformát szeretné kiválasztani. Magyarországon erre többféle lehetőség is adott.

A hatályos rendelkezések értelmében a cégforma lehet:

• Egyéni vállalkozás: az egyik legnépszerűbb vállalkozási forma, már Ügyfélkapun keresztül is néhány kattintással létrehozható és akár más munkaviszony végzése mellett is választható, akár KATA-s vállalkozásként is. Az alapítás során mindössze 5000 Ft-os kamarai tagság megfizetése a feltétel, külön vállalkozói bankszámlát nem szükséges nyitni, csak áfás tevékenység végzése esetén

 

• Betéti társaság, azaz Bt.: ebben a formában legalább 2 tagra szükség van. 1 beltagra, aki a teljes vagyonával felel a cégért, míg a kültag vagy kültagok a társaságba bevitt vagyonuk mértékéig vállalják az anyagi felelősséget. Ideális azok számára, akik viszonylag kis kezdőtőkével indulnának, hiszen a törvény nem rögzít kötelező legalacsonyabb alapító tőkét, ellenben valamekkora törzsbetét szükséges.

• Korlátolt felelősségű társaság, azaz KFT
• Kft esetében már 3 millió Ft-os kezdőtőkére van szükség, akár 1 személy is alapíthatja. A Bt-vel ellentétben lényeges különbség, hogy a Kft.tagjai saját vagyonukkal nem felelnek a cégért.

• Közkereseti társaság, azaz KKT:
• a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak oly módon, hogy az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

• Részvénytársaság, azaz Rt:
ez a nagyobb indulótőkével rendelkező vállalkozók játéktere

• Kétféle lehet: amennyiben a részvénytársaságot bevezették a tőzsdére, akkor nyilvánosan működő részvénytársaságnak (Nyrt.) minősül. Ha részvénytársaság nincs jelen a tőzsdén, zártkörűen működő részvénytársaságról (Zrt.) van szó. Utóbbi esetében minimum 5 millió Ft-osalaptőkét írnak elő, míg Nyrt. esetében már 20 millió Ft-os alaptőkéről indulunk.

Az adózási formákat tekintve az alábbiak közül lehet választani:

• KATA – Kisadózó vállalkozások tételes adója
• KATA-vállalkozás – egyéni vállalkozás esetén
• a cégnek minimum 1 fő kisadózót be kell jelentenie. Ez az adózási forma 12 millió Ft-os bevételi értékhatárig biztosít kedvező feltételeket, ennek átlépése után 40%-os adót kell fizetni a magánszemélynek. Illetve 2021-től abban az esetben, ha egy személy vagy cég felé 3 millió Ft-ot meghaladó mértékben nyújtanak be számlát, az üzleti partnernek 40%-os adót kell fizetnie a 3 millió Ft feletti összegre.

 

• KIVA – Kisvállalati adó:
• ezt az adózási formát jellemzően azok a cégek választhatják, ahol az adóévet megelőzően várhatóan nem fogja meghaladni a létszám az 50 főt, míg a bevételi korlát 500 millió Ft. Abban az esetben, ha a vállalat létszáma meghaladja a 100 főt, illetve a bevétel az 1 milliárd Ft-ot, a kisvállalati adóalanyiság megszűnik.

• Alanyi adómentesség:
• alanyi adómentességre a vonatkozó törvényi feltételek teljesülése mellett akkor van esély, illetve 8 millió Ft-os bevételi értékhatárig. (Akár KATA vállalkozással – adózással is kombinálható.)

• Társasági adó, azaz TAO:
• a társas vállalkozások és jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek jövedelem, illetve nyereségadója. Bt. és Kft. is választhatja.

Érdemes szem előtt tartani, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett a Bt. tagjai élhetnek a KATA adózással, de választhatják a KIVA-t és a társasági adót is. A Kft. ezzel szemben csak a KIVA és a társasági adó közül választhat.

Amivel még ezen felül kalkulálni kell, az az iparűzési adó, melynek mértéke maximálisan 2%, ellenben az illetékes önkormányzat dönthet úgy, hogy ennél kevesebbet lesz az iparűzési adó mértéke – akár 0% is. Fontos, hogy ezt az adónemet akár többször is meg kell fizetni, amennyiben a vállalkozás székhelye és telephelye/i nem egy helyen találhatók. Az iparűzési adó mértékére mindig az adott illetékességű önkormányzat rendelete a mérvadó.

Székhely kiválasztása:

Saját tulajdonú ingatlan híján érdemes szétnézni a székhelyszolgáltatók között is, hiszen a piac teljesen legális. Ráadásul vannak Pest megyében és vidéken is iparűzési adó mentes települések, ahol garantáltan 0% az iparűzési adó mértéke, amivel jelentős költségek spórolhatók meg.

A tulajdonosok, ügyvezetők és a cégnév kiválasztása, tevékenységi kör meghatározása

A tulajdonos és ügyvezető kiválasztása a felelősségi körök megosztása miatt fontos szempont. Elképzelhető természetesen az is, hogy egy személy gyakorolja ezeket a szerepköröket, de ha tulajdonosként nem kíván részt venni napi szinten a cég életében, másra is bízhatja az ügyvezetői feladatkört.

Cégnév kiválasztásánál fontos szempont, hogy a cégnévnek meg kell felelnie a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság kívánalmainak. Azaz az alapítandó cég nevének különböznie kell az országban alapított és nyilvántartásba vett cégek nevétől.

Emellett a cégnévben nem szerepelhet olyan kifejezés, ami a cég tevékenységét és/vagy működését illetően alkalmas a megtévesztésre, illetve a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, megfelelve a hatályos magyar helyesírási szabályoknak. Ezen kívül a jogszabályoknak megfelelő módon, a cégforma feltüntetése is kötelező.

Az alapítás során kötelező meghatározni a fentiek mellett még a vállalkozás tevékenységi körét. Ha a tevékenységi kör gyakorlásához szükség van valamilyen képzettségre, illetve engedélyre, ezeket is be kell szerezni és gondoskodni kell olyan munkatársakról, akik rendelkeznek a megfelelő képzettséggel.

Pár szó a cég tőkéjéről

A tőke meghatározása, a szolgáltatásának módja és határideje attól függően változik, hogy milyen cégformáról van szó. Mindenesetre bármely cég alaptőkéje állhat pénzbeli hozzájárulásból, valamint nem pénzbeli hozzájárulásból, ennek neve apport.

Azoknál a társas cégformáknál – például a Bt. és a Kkt. – ahol nincs előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora legyen az alaptőke és azok rendelkezésre bocsátásának határideje, érdemes az alapítási költségekben meghatározni azt.

Kft. esetében a 3 millió Ft-os alaptőke adott, de ez akár lehet teljes mértékben apport is. Egy tag törzsbetétje minimum 100000 Ft kell legyen, de nincs határidő megszabva a rendelkezésre bocsátásra, ezt a társasági szerződés tartalmazza.

Részvénytársaság esetében a már említett 5 millió Ft-os és 20 millió Ft-os alaptőkével kalkulálhatunk. Az alapítás során a pénzbeli hozzájárulás mértéke minimum 30% kell legyen, míg a nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a részvényesek a pénzbeli hozzájárulás minimum 25%-át befizették és az apportot is átadták. Az ezen felül fennmaradó részt a részvénytársaság alapszabályában rögzített időpontig kell rendelkezésre bocsátani. Pénzbeli hozzájárulás esetén 1, apport esetén 3 éven belül.

Ami még hátravan: ügyvédi konzultáció, aláírás, cégbírósági bejegyzés

A teljes cégalapítási folyamat akkor lesz teljes, ha a vállalkozásnak már saját ügyvédje is van, aki hatékonyan tudja képviselni a céget a különböző fórumokon. Érdemes tehát olyan szakembert választani, aki rutinosan mozog a vállalkozások világában és a kapcsolati tőkéje sem elhanyagolható szempont.

Az alapító dokumentumok aláírását követően a Cégbíróságé a terep, ezt követően az okiratokat készítő ügyvéd haladéktalanul benyújtja a dokumentumokat a Cégbíróságra. A cégbírósági bejegyzés folyamatát a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet szabályozza. A rendelet előírja, hogy a kérelmet elektronikus kérelem formájában, a szükséges mellékletekkel ellátva kell benyújtani úgy, hogy a dokumentumokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

Egyszerűsített cégbejegyzési eljárás esetén már 1 munkanap alatt sikeresen megtörténhet a cégbejegyzés, de ha felmerülne valamilyen kizáró ok, akkor a cégbejegyzés ideje 8-15 munkanapig is elhúzódhat.

Cégalapítást követően van még egy fontos teendő, főleg abban az esetben, ha társas vállalkozásról van szó. Ez nem más, mint a bankszámlanyitás. Ahogy fentebb is említettük, egyéni vállalkozóknak addig nem szükséges külön bankszámlát nyitniuk, amíg az áfa kérdése nem kerül képbe.

Ezt követően, illetve a társas vállalkozásoknak kötelező a cégbejegyzést követő 8 napon belül társasági bankszámlát nyitni, majd azon elhelyezni a törzstőke bizonyos hányadát. Ezt követően a gazdasági tevékenység megkezdhető.

kormany.hu