Szepesi György 1945-ben lett a Magyar Rádió munkatársa, egy nyilatkozata szerint azért, mert belátta, hogy a futballpályán messze nem olyan tehetséges, mint Puskásék. Az angyalföldi grundokon ismerkedett meg a focival, és bár alsóbb osztályban 1934-től 1961-ig igazolt játékos volt, jóval többet tett a magyar labdarúgásért a pálya széléről. Összesen 14 futball-világbajnokságról tudósított, de otthon volt más sportágakban is, ezt többek között 15 olimpián bizonyíthatta riporterként. Egy híján éppen félszáz magyar ötkarikás aranyérem megszületéséről számolhatott be a helyszínről.
Ő honosította meg azt a sportközvetítési stílust, amelyben a riporter végig együtt él a játékkal, a csapattal, a versenyzővel, lelkesen, magas hőfokon azonosul a történésekkel, együtt örül a sikernek, a győzelemnek, s kesereg balsiker, vereség esetén.