Idősebb Harangvölgyi András a harmincas évek második felében kezdett síelni, első sikerét 1939-ben ifjúsági bajnokként, sífutásban szerezte, majd számtalan érmet szerzett a síelés különböző számaiban. Az 1948-as, St. Moritz-i téli olimpián a 18 kilométeres sífutásban 49., az 1954-es faluni északi vb-n váltóban 13. lett; 1943–1954 között volt tagja a válogatott keretnek.
Az ötvenes évek elején tért át a motorversenyzésre, 1954-ben már terepen bajnok lett, majd sorra jöttek a hazai és nemzetközi motokrossz-sikerek.
Sízésben 13 felnőtt egyéni és 24 csapat-, motorversenyzésben 8 magyar bajnoki címet szerzett. 1968-ban fejezte be sikeres versenyzői pályafutását, majd edzőként tevékenykedett tovább.
Fia, ifj. Harangvölgyi András, a hazai hegyikerékpáros sport egyik megteremtője, többek közt a Duna Maraton és a 24 órás váltóverseny főszervezője.