A forduló mérkőzésein erősen visszaköszönt, hogy az utolsó szalmaszál lehet a hibák kijavítására. A csoportelsőségre törőket az egyenes kiesés szakasz pályaelőnye, a másodikokat a nyolcba jutás motiválta. A harmadikok pedig abban reménykedhettek, hátha elcsípnek egy póthelyet az Amlin Challenge-kupában, ahová viszont csak másodikként érhettek oda, és ők sem mind...

Az angol Northampton a csoportkör zárásaként a francia Castres vendégeként is nyert – nem is akárhogyan, három célt is vitt –, így a legjobb teljesítményt érte el a hat forduló során. Nemcsak az 1. csoportban, hanem az egész alapszakaszban. A walesi Cardiff hiába győzött a skót Edinburgh vendégeként, a csoportmásodikok közül a legrosszabb eredmény lett az övé, ami azért lényeges, mert így nemcsak a Heineken-kupától búcsúztak el, hanem az Amlin Challenge-kupába sem tudtak átsorolni. Márpedig a két sorozat döntőjét éppen Cardiffban rendezik meg május 20–21-én, ami azért érzékeny veszteség a walesieknek.

Az ír Leinster a 2. csoportban parádézott a francia Racing Métro otthonában, ellenállást nem ismerő játékkal öt célt vittek és kiütötték ellenfelüket. Az írek klasszisa, Jonathan Sexton két célt ért el, négy jutalomrúgást és egy büntetőt értékesített, így egymaga 21 pontot szorgoskodott össze. Az angol Saracens szintén otthon kapott ki, a célbónuszt is begyűjtő francia Clermont már a második percben megkezdte a célgyártást.

Igazi rangadóra került sor a 3. csoportban, ahol az ír Munster az angol London Irisht fogadta és győzte le. A találkozón az első félidőben egyetlen pont sem született, de aztán beindultak a felek: a házigazdák négy, a vendégek két célig jutottak. A legkiegyenlítettebb csoportban a Heineken-kupában újonc francia Toulon a walesi Ospreys otthonában lépett pályára. Bár a franciák sokáig irányították a játékot és 14–3-ra is elhúztak – Jonny wilkinson rúgásai élményszámba mentek, az 55. percben történt cseréje előtt pedig biztosnak látszó céltól mentette meg csapatát bátor bevetődéssel –, ez sem volt elég a sikerhez. A több klasszisát nem is nevező franciák a második félidőben sorra cserélték le kulcsembereiket, ettől játékuk szétesett, a walesiek pedig vérszemet kaptak. Hazai pályán legutóbbi tizenegy találkozójukat megnyerték a walesiek, francia csapattól pedig otthon soha nem kaptak ki. Egyik sorozat sem szakadt meg. A vendéglátók a hajrában egyszerűen bedarálták a franciákat, két célt is bevittek és így emelt fővel hagyhatták el a pályát, valamint egyben a nemzetközi kupaporondot.

A 4. csoportban az ír Ulster az olasz Aironi otthonában is gálázott. A vendégek célt érő büntetés mellett ötöt maguk gyártottak le, miközben egyet sem kaptak a kupasorozatot ígéretesen kezdő, de végül elfáradó olaszokkal szemben. Utóbbiak 211 ponttal a második legtöbbet kapták a csoportkörben, náluk többet csak a szintén olasz Benetton Treviso volt kénytelen elkönyvelni, szám szerint 248-t. Az angol Bath-nek győznie kellett volna, hogy legalább pontszámban beérje az Ulstert – bár az írek győzelme papírforma volt, és mint ilyen elérhetetlenné tette az angolok számára a továbbjutást –, ennek megfelelően az előző kiírásban döntős francia Biarritz otthonában is bátor, kezdeményező, célra törő játékkal rukkoltak elő. Más kérdés, a jó erőkből álló házigazdák ezt a nyílt játékot, valamint az angol hibákat kihasználva már a 17. percben két célnál jártak. A házigazdák a célbónuszért járó plusz ponttal a csoportelsőséget és a negyeddöntőben a pályaelőnyt is elérték, így az sem zavarta őket, hogy a hajrában két célt is kaptak. A Biarritzban két célt szerző angol légiós, Iain Balshaw korábban hat évig éppen a Bath játékosa volt, így volt klubját szomorította.

Az 5. csoportban az olasz Benetton Treviso két célt szerzett ugyan az angol bajnoki címvédő Leicester Tigers vendégeként, de védelme átjáróház volt: a házigazdák az első félidőben négy, a másodikban újabb öt célt szereztek. Többek között Jordan Crane egymaga hármat, a Tuilagi fivérek, Alesana és Manu pedig egyet-egyet. Toby Flood nem győzte rugdosni a bónuszokat... A Scarlets gárdáját is rendesen földbe döngölték zárásként, ami a Perpignan érdeme. Az öt francia célszerző között ott találjuk Henry Tuilagit, a szamoai rögbis család egyik oszlopos tagját.

A címvédő francia Toulouse lett a forduló vesztese. A 6. csoport és talán az egész forduló rangadóján Londonban kikaptak a Waspstől, ráadásul elbukták a negyeddöntős pályaelőnyüket. És ha még mindez nem lenne elég, akkor annak a francia Biarritznak az otthonában kell kiharcolnia az elődöntőbe jutást, amelyet igencsak fűthet a visszavágás, lévén az előző kiírásban éppen a honi rivális bizonyult jobbnak nála a sorozat döntőjében.