A remek versenyek után itt az idő: 24 óra alatt egyéni csúcsot dönteni
Az egyéni legjobbam hetvenkilenc és fél kilométer volt, ezt szerettem volna megjavítani, így nyolcvanat tűztem ki célul – mondta Csomai-Kürtössy Roland a Csupasportnak. – A Korinthosz után egy héttel kétséges volt, hogy milyen állapotban leszek, de szerencsére jól sikerült a regeneráció, ki tudtam pihenni magam, remekül rá tudtam hangolódni a Suhanj!6-ra. Igyekeztem jó állapotban érkezni a versenyre, tudtam, az éjféli rajt nem egyszerű.
Milyen volt a futás?
Az első harminc kilométer remekül ment, négy tizenhetes tempóban haladtam, majd gyomorproblémák miatt kétszer is meg kellett állnom. A nyolcvan kilométeres cél elérése a nem tervezett megállások és a fáradtság miatt folyamatosan távolodott. Habár nem jött össze, a Korinthosz után egy héttel a közel hetvenhét kilométer teljesítésével is elégedett vagyok.
Örülök, hogy harmadjára is nyerni tudtam ezen a versenyen. Voltak nehéz pillanatok, de sikerült megküzdenem magammal és a hatodik óra végéig talpon maradnom.
Korábban háromszor vettem részt a Korinthosz százhatvan kilométeres távján, mindenképpen ott szerettem volna lenni az utolsó rendezésen. Igyekeztem élvezni a versenyt, jó volt, hogy ezúttal nem fáradtan kellett Bajáról visszaindulni Szekszárdra… Előzetesen hat-hat és fél óra alatt szerettem volna beérni, ez alapján az időeredményem teljesen rendben van. Sikerült azt a tempót futnom, amit elterveztem, azt pedig tudtam, hogy Bódis Tamás fényévekre lesz tőlem és a mezőnytől, ez nem is frusztrált, örültem, hogy testközelből láthattam a futását. Igyekeztem jól teljesíteni, összességében abszolút pozitívan értékelem a Korinthoszt, nagy öröm volt a második helyen befutni és dobogóra állni.
Érezhető volt az utolsó rendezés hangulata?
Ami a rendezést illeti, a Márkus Öcsi és csapata által megszokott magas minőség most is megvolt, minden nagyszerűen alakult. Mindenki izgatottnak tűnt, örültünk, hogy ott lehettünk. Előzetesen negyven fokot és tűző napsütést jósoltak, ám ehhez képest az első három óra felhős volt, mindenkit meg is lepett. Aztán persze elkezdett melegedni, a pályán mindenki megérezte a forróság hatását. A végén hiányzott a jól megszokott bankett, de összességében méltó befejezés volt.
A Korinthosz és a Suhanj!6 után remek futással második lett a Szőlőskör ötven kilométeres távján. Milyen céljai vannak még az esztendőre?
Az ősszel a balatonfüredi huszonnégy óráson szeretnék elindulni, a célom pedig az, hogy megdöntsem az egyéni legjobbamat, azaz több mint kétszázhúsz kilométert fussak.
