Tovább is bírta volna a backyard ultrát, de kidőltek mellőle a versenytársak

Az volt a célja, hogy negyven órát legyen a pályán, és a kétszázhatvannyolc megtett kilométerrel bekerüljön a backyard válogatott keretébe. Nem önön múlt, hogy nem sikerült, ugyanis nem volt olyan futó, aki hasonlóan kitartó lett volna.

Csalódott?

Részben igen. Remek volt a felkészülésem, az időjárás, a logisztika és a frissítés is. Tovább akartunk maradni. A pályát is jól befutottam már, készen voltam legalább negyven órát kint lenni. Sajnos rajtam kívülálló okok miatt nem értem el a célom. De a győzelemnek természetesen nagyon örülök.

Milyen volt a futás?

Mi volt a legnehezebb?

A sátorban töltött idő a rajt előtti éjszakán. Gyönyörű környezetben pihentünk, de nem aludtam jól. Jött egy zivatar, ám sikerült még időben befóliázni a sátrat, így nem ázott be. Ami a versenyt illeti, volt néhány hullámvölgy a hajnali órákban, de könnyedén túllendültem rajtuk.

Aztán jött a Korinthosz 160.

Negyedik alkalommal voltam ott a versenyen, nagyon szeretem. Szomorúan olvastam, hogy utoljára rendezik meg a százhatvan kilométeres távot, ennek fényében mindenképpen ott akartam lenni és teljesíteni. Idén még a 2. PreVital MyWay Ultra kétszáznegyvenes versenyét tervezem, tavaly sikerült a harmadik helyre befutni harmincegy órás teljesítéssel. Idén megcélzom a harminc órán belüli időt.