Hétvégén sikerül pótolnom az elmaradt tesztfutásomat, amelynek eredményével nemcsak én, hanem az edzőm, Krátky Egon is elégedett volt. A március végi küszöbteszttel összehasonlítva a mostanit sokkal jobb tempót futottam, mint akkor, ráadásul alacsonyabb pulzuson. Nagyon jó érzés, hogy a sok befektetett munka számokban mérve is megtérül. Amióta edzővel dolgozom, alapvetően jobban megy a futás, mint korábban, könnyebben, és gyorsabban haladok, ez egyértelműen az általa előírt edzéseknek köszönhető. A fejlődéshez nyilván elengedhetetlen, hogy az adott feladatokat mindig lelkiismeretesen megcsináltam. Ha épp valamely körülmény miatt nem ment úgy, mint kellett volna, akkor is lefutottam, még ha gyengébb eredménnyel is.
A futótársaim is megjegyezték már, hogy teljesen máshogy futok, lazább, és gyorsabb vagyok.
Az én koromban persze nem várok csodát, magamhoz mérten kezelem a fejlődést, de mint említettem, azért mások is észrevették a változást.
Mivel kerek születésnapot ünnepeltem a napokban, mindenképp szerettem volna jó kis terepezéssel megkoronázni (mi mással :-) ). Régóta vágytam rá, hogy újfent felfussak a Prédikálószékre, így adva volt, hogy merre veszem az irányt a jeles nap reggelén.
A korai indulásnak köszönhetően odafele nem is találkoztam senkivel, visszaúton már jött szembe egy-két túrázó. A közel tizennégy kilométer minden percét élveztem, csodálatos élmény volt a Visegrádi-hegységben futni, jól is ment, a nehezebb emelkedőkön pedig tempósan gyalogoltam. A Prédikálószék látványával egyszerűen nem lehet betelni, a gyönyörű kék égnek, napsütésnek köszönhetően olyan képeket készítettem, mintha képeslapok lennének. Utána még megnéztem a Vadálló-köveket, itt már elég technikás a pálya, futni lefelé sem nagyon sikerült. Visszafele úton csapattam, ahol tudtam, és elég volt egyszer elkalandozni gondolatban, máris rosszul léptem egy kőre, kibicsaklott a bokám. Korábbi tapasztalat alapján inkább futottam tovább a fájdalom ellenére, és reméltem, hogy nem lesz nagyobb baj.
Jó döntés volt, mert a fájdalom egyre csökkent, aztán meg is feledkeztem róla – fantasztikus élmény volt ez a terepezés, rájöttem, hogy nekem ez a világom, ezt szeretem!
BELUS TAMÁS terepultrafutó (Facebook)
Belus Tamás a Nagy-Hársas Ultra-versenyen vett részt, a táv 51 kilométer volt, 2800 méter szinttel. A bokája még mindig nincs teljesen rendben, így egy idő után a kemény terepen már inkább erre figyelt, nehogy rontson a helyzeten, viszont még így is sikerült a második helyen beérnie 6:24 óra alatt.
SPORTORVOS.HU
A meleg időben való sportolás fokozottabb figyelmet érdemel, hiszen a sok izzadással sót is veszítünk, nem csak folyadékot. A szénhidrátbevitel is fontos a megfelelő teljesítményhez, izommunkához – ezekről a fontos részletekről olvashatunk a cikkben.
TILLAS78RUNNER (Facebook)
A 2. Tapolca Trailről írt beszámolót a szerző, a szervezés tökéletes, a helyszín pedig gyönyörű volt. A tizennégy kilométeres távon indult, és már most egyértelmű, hogy a következő versenyen is ott a helye!
21097KK.WORDPRESS.COM
Koffein kapitány az év második felére vonatkozó futással kapcsolatos terveit, lehetőségeit boncolgatja, és ehhez sarokpontokat is lefektetett, biztos, ami biztos.
ULTRAKELEK.WEBNODE.HU
A szerző, Hernádi László az UTH Szentlászló-trail távjára nevezett. A remekül megszervezett versenyen a hatvanadik helyet sikerült megszereznie a nyolcvanhárom kilométeres távon.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
Mindhárom célját elérte, boldogan távozott az UTH-ról
