TALÁLATOK A(Z) népsport CÍMKÉRE

A korcsolyanap nélkül lefutó 1901–1902-es idény tettekre sarkallta a Budapesti Korcsolyázó Egyletet.

Gallowich Tibor és Sebes Gusztáv bizalmát is megkapta, de ritkán került be az Aranycsapatba.

Guttmann Béla – izzott a levegő körülötte Uruguayban is, a nagy siker azonban elmaradt a Penarolnál.

Az Újpesti Dózsa parádés játékkal jutott a nyolc közé a Valencia ellen a BEK-ben 1971-ben.

Ötvenezren a Népstadionban, tizenötezren a Szőnyi úton, izgalmas összecsapások Budapesten 1961 októberén.

A súlyosan beteg kisfiáért aggódó első francia aranylabdás időn és téren kívül érezte magát játék közben.

Kicsoda is volt a chemnitziek bombázója? És miért nem hallottunk eddig róla?

A híres spanyol kapus, Ricardo Zamora hatalmas pótyagólt kapott Budapesten.

A MAC 1896-os viadalán a baromfitenyésztőnek is első rangú brit bajnok csinálta a show-t.

A sporttörténet dermesztő epizódja az elhurcolt debreceni sportember szemével.

Két évben is minden gyorsúszószámot megnyert a bajnokságon, 1941-ben Európa-csúcsot úszott 400 méteren.

Visszavágtunk az 1958-as vb-vereségért, ám a győzelem önmagában nem elég.

A Ferencváros legyőzésével lett Magyar Kupa-győztes az elnökét sirató klub 1931-ben.

Jó őszi teljesítmény, sikeres németországi túra, ám nehezen indult az 1931-es esztendő a Hungáriának.

A százötven éve született Tatich Péterről nem született összefoglaló írás – eddig…

1930-ban állt a bál a játékvezetőknél, a szövetségek azzal fenyegetőztek, felmondják a kartellt.

A BTC all round sportembere történelmi pillanatban vállalta a (győztes) kapus szerepét a magyar futballban.

A tokodiak 1940 nyarán jutottak fel az első osztályba, 80 éve emlékezetes meccset játszottak.

Az öntörvényű Simonyi Imrét felbosszantotta Göröcs János mellőzése, rémregényt írt volna róla.

A drukkereknek a fillérek is számítanak, ezért olcsóbb helyárakat követelt a Nemzeti Sport 1930 őszén.