Pars: A győzelmet is meg kellene már csípni

Vágólapra másolva!
2011.09.02. 12:15
null
Pars Krisztián szép emlékekkel tért haza Teguból, de az aranyra még fáj a foga (fotó: Action Images)
Címkék
Pars Krisztián hazatért. Pezsgővel, ünnepléssel fogadták csütörtökön Szombathelyen, igaz, csak késő délután, amikor a hosszú utazás és a néhány órás alvás után valamennyire magához tért. A tegui világbajnokságon ezüstérmet szerző kalapácsvető felemás érzéseket táplál a történtekkel kapcsolatban: egyrészt nagyon örül az éremnek, másrészt viszket a tenyere. Aranyat szeretne tartani benne. S ezért képes akár pihenés nélkül is tovább dolgozni.

 

– Kialudta magát?
– Dehogy! Huszonnyolc óra utazás után éjjel kettőkor érkeztem haza, ami ott már reggel, úgyhogy nem tudtam aludni. Meg amúgy is meg kellett még néznem a súlylökés selejtezőjét.

– Kellett?
– Na jó, nem kellett, hanem akartam, mert Kürthy Lajossal az elmúlt években nagyon jó, baráti viszonyt ápolok, muszáj volt szurkolnom neki. Sajnos nem volt szerencséje, pedig nem sok kellett volna ahhoz, hogy döntőbe jusson.

– Mint ahogy önnek is csak hét centi hiányzott a világbajnoki aranyhoz.
– Ne is mondja! Tudja, milyen kevés az a hét centi? A kalapács átmérője tizenegy centi, ha leesik, kábé tizenöt centis lyukat üt. Elképzelheti, milyen közel volt az én dobásom a japán Murofusiéhoz.

– Megmondom őszintén, én nem a hét centin gondolkodtam, hanem azon: de jó, hogy utolsóra sikerült a nagy dobás.
– Elhiheti, hogy nem akartam ennyire a végére hagyni. Meglepett, hogy lazán és visszafogottan kezdtem, mondtam is magamnak, nem azért jöttem, hogy lazázzak, hiszen ez nem egy sima verseny, ez a világbajnokság! Ugyanakkor görcsössé válni sem akartam, csak megcsinálni azt, amit begyakoroltam. Tudtam, hogy bennem van a nagy dobás, tudtam, csak rajtam múlik, hogy sikerül-e megmutatnom, tudtam, hogy össze kell raknom a mozgásomat. Dobásról dobásra javultam, és a legvégén mindent, de tényleg mindent kifacsartam magamból. Az összes tartalékot mozgósítottam, az összes energiát beleadtam. De úgy, hogy hirtelen nem is tudtam örülni, le kellett ülnöm, úgy kiment belőlem minden erő.

– De azért utána örült, ugye?
– Persze, hogy örültem! Hatalmas dolog a világon a második legjobbnak lenni valamiben. Csak az a győzelem, azt kellene már megcsípni valahogy!

– Talán egy kis pihenés után könnyebb lesz.
– Pihenés? Miről beszél?! Már a jövő hét végén versenyem van, meg utána is, szinte kétnaponta. Nem szabad kiengedni, mert egymást követik a GP-viadalok, és most már nagyon szeretném megnyerni a GP-döntőt, ami négy-öt éve nem akar összejönni. Mindenképp szeretnék visszavágni Murofusinak!

A TELJES INTERJÚT, BENNE A PARSOT MUROFUSIHOZ FŰZŐDŐ VISZONYÁRÓL ÉS ÉRZÉSEIT A PEKINGI „EZÜSTÉRMÉRŐL” A PÉNTEKI NEMZETI SPORTBAN OLVASHATJA!

 

Legfrissebb hírek

A gondoskodó – Ballai Attila publicisztikája

Vízilabda
6 órája

Szombati sportműsor: ZTE–Újpest, Nyíregyháza–DVTK; MK-forduló

Minden más foci
7 órája

Zseljko Gavrics: Nem a két gólom, a remek csapatmunka döntött; A Loki Felcsúton lepte meg a Puskást

E-újság
7 órája

Egy helyzetét kihasználta a Betis, és ez elég volt az Alavés legyőzéséhez

Spanyol labdarúgás
7 órája

Paquetá bombagóljára öttel válaszolt a Chelsea, újabb kiadós pofont kapott a West Ham

Angol labdarúgás
7 órája

A kihagyott büntető is belefért, a PSG begyűjtötte otthon a három pontot

Francia labdarúgás
7 órája

Hornyák Zsolt: Az egyenlítés után bíztam a győzelemben

Labdarúgó NB I
7 órája

Melissa Jefferson-Wooden már hétből hét sikernél jár 100 méteren 2025-ben

Atlétika
8 órája
Ezek is érdekelhetik