PL: indulásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a bajnokság

Az angol labdarúgás – amely már 1888-ban bajnokságba szerveződött – 1990 végére válságba került. A sportágat nem az eredmények, hanem szörnyű tragédiák és az erőszak határozta meg: a Heysel- és a Hillsborough-katasztrófa, a bradfordi stadiontűz, összetűzések az állóteraszokon. A nézőszám zuhant, a legjobb játékosok – köztük Paul Gascoigne és David Platt – külföldre menekültek. A pénzszűkében lévő klubok kétségbeesetten igyekeztek eleget tenni a Taylor-jelentés stadionok biztonságosabbá tételéről szóló követelményeinek.

„Világos volt, hogy változások kellenek. Sajnos a Hillsborough-katasztrófa kellett ahhoz, hogy rájöjjünk, radikálisan másfajta hozzáállásra van szükség” – idézte az évforduló alkalmából Rick Parryt, a Premier League első vezérigazgatóját a The Daily Telegraph című lap.

Szerencsére az öt nagy klub, a Manchester United, a Tottenham Hotspur, a Liverpool, az Everton és az Arsenal élén előrelátó emberek álltak, közülük az utóbbi alelnöke volt a legrátermettebb. David Dein, az amerikai profi sportágak rajongója megelégelte az angol labdarúgóliga szavazási rendszerét, amelyben az élvonalban játszó kluboknak másfél, a másodosztályban lévőknek egy, míg a harmadik és a negyedik osztályban szereplőknek együttesen nyolc szavazatuk volt, ami azt jelentette, hogy a nagy klubokat szinte mindig leszavazták.

Korábban három ötlettel is előállt az angol labdarúgás piacképesebbé tételéről: javasolta a szünetek meghosszabbítását tízről tizenöt percre, a cserelehetőségek számának kettőre emelését, és azt, hogy nyomtassanak számokat és neveket a játékosok mezére. Mindegyiket elutasították. A tizenöt percet túlságosan hosszúnak találták, a plusz csere lehetőségéért a kisebb csapatok nem akartak fizetni, a mosoda pedig nem bírt volna el a mezekkel.

Nagy viták övezték a televíziós közvetítések jogdíjait is. Bár a pénzt a „nagyok" mérkőzései hozták – a meccset például, amelyen az Arsenal 1989-ben bajnok lett Liverpoolban, 14 millióan követték –, az ötök vajmi keveset kaptak belőle. A bevétel fele került az élvonalhoz, negyede a második osztályhoz, 12.5-12.5 százaléka a harmadik és a negyedik vonalhoz.

Greg Dyke, az ITV Sport akkori elnöke külön megállapodást akart az ötökkel, 1990-ben le is ült velük és felajánlotta, hogy megveszi csak az ő mérkőzéseik közvetítésének jogát. Ott derült ki, hogy David Deinnek is van egy terve: új ligát alapítani. Az ötök tudták, egymás nélkül nem mennek semmire. Mindegyiküknek kijelöltek egy „táncpartnert", egy klubot, amelyet meg kellett győzniük a csatlakozás előnyeiről. Az Aston Villa, a Newcastle United, a Nottingham Forest, a Sheffield Wednesday és a West Ham United csapatát. Úgy vélték, ha a tíz legnagyobb egyesület összefog, a többiek követik őket.

A szakadárokat az angol labdarúgó-szövetség is támogatta, az FA ugyanis utálta az akkori bajnokság, a Football League vezetőit.

Nem sokkal később, 1992-ben már el is indult a Premier League első szezonja.

Huszonöt évvel ezelőtt egyetlen külföldi vezetőedző sem volt. – a pénteken rajtoló idényben húszból csak hét csapat kispadján ül hazai mester. Az edzők szervezetének különdíját akkor Dave Bassett, a Sheffield United trénere kapta, amiért a legtöbbet tudta kihozni a rendelkezésre álló játékoskeretből. A csapat a 14. helyen végzett és elődöntőbe jutott az FA-kupában.

„Nem Brian Deane lőtte az első gólt az új ligában? Harmincezer fontért vettük meg a Doncastertől. Ma már nevetséges összeg” – mondta az edző a The Times című lapnak. Az első gólt valóban Deane szerezte, a Sheffield 2–1-re múlta felül a Manchester Unitedet.

Az első idényben nevezett 242 játékosból csak 13 volt külföldi. Gunnar Halle norvég hátvéd, az Oldham Athletic játékosa úgy emlékszik vissza, kemény munkát kellett végezni. „Egy-két labdarúgó talán nem vetette meg az italt, de keményen edzettek. Ilyenek voltak az angol játékosok.” Az Oldhamnek meg kellett nyernie az utolsó három meccsét a bennmaradáshoz, idegenben győzte le az Aston Villát, hazai pályán a Liverpoolt és végül diadalmaskodott a Southampton felett is. Halle egyébiránt nem ért egyet az angolok félelmeivel, hogy manapság már túl sok a külföldi játékos. Szerinte van bőven hazai tehetség is.

A Premier League indulása egybeesett a Manchester United felemelkedésével. Az első 11 bajnokságból nyolcat Sir Alex Ferguson csapata nyert meg. A régi élvonal utolsó győztese, a Leeds United akkori egyik kulcsjátékosa azonban mind a mai napig vegyes érzelmeket táplál a Premier League létrejöttével kapcsolatban. „Új arculatot akartak, ennyi az egész. Nekünk, játékosoknak nem változott a szerződésünk” – idézte fel Gordon Strachan, aki szerint a hazaadás szabályának szigorítása hozta a legnagyobb változást a játékban.

Az emberek azt kérdezték tőlük, hogyan csúsztak egy év alatt az elsőről a 17. helyre. „Őszintén? A hazaadás tilalma nagy szerepet játszott ebben. Azelőtt legurítottuk a labdát a kapusnak, szusszantunk egyet, felmentünk a félpályáig, felkészültünk a csatára. Többé nem tehettük ez” – emlékezett vissza.

Strachan szerint annak idején Nagy-Britannia legjobbjai között kellett lenni ahhoz, hogy az angol bajnokságban játsszon valaki. Ma már a világ legjobbjai közé kell tartozni, és persze a játékosok anyagi körülményei is megváltoztak.

A Premier League ugyanis milliárdos üzlet. Elég csak a közvetítésekre gondolni. Míg régen évi 18, majd 60 mérkőzést sugároztak élőben, manapság már világszerte 168-at. A 2019-ig tartó hároméves időszakra 8.34 milliárd fontért (2800 milliárd forintért) adták el a jogokat.

ANGOL PREMIER LEAGUE
1. FORDULÓ
Augusztus 11., péntek
20.45: Arsenal–Leicester City (Tv: Spíler Tv)
Augusztus 12., szombat
13.30:Watford–Liverpool (Tv:Prime)
16.00:Chelsea–Burnley (Tv:Spíler Tv)
16.00:Crystal Palace–Huddersfield Town
16.00:Everton–Stoke City
16.00:Southampton–Swansea City
16.00:West Bromwich Albion–AFC Bournemouth
18.30:Brighton & Hove Albion–Manchester City (Tv:Spíler Tv)
Augusztus 13., vasárnap
14.30:Newcastle United–Tottenham Hotspur (Tv:Prime)
17.00:Manchester United–West Ham United (Tv:Spíler Tv)