Az ötödik helyen zárt a férfi pólóválogatott

Már a találkozó elején kezébe vette az irányítást a magyar válogatott, amely szépen akart búcsúzni Rómától. A németek ellen a csoportküzdelmek során 7–7-es döntetlent játszó csapatunk hamar nyomatékosította riválisában, hogy melyik a jobb együttes.

Két kiállítást kihasználva már a harmadik percben kettővel vezettünk: Kiss Gergely és Hosnyánszky Norbert volt eredményes, ezután pedig nem úgy folytatódott a találkozó, mint az az ominózus csoportmeccs.

Marc Politze ugyan szépített, ezt követően azonban folyamatosan lépett meg riválisától a magyar csapat. Elsősorban emberhátrányban védekezett kiválóan Kemény együttese, a németek hiába kapták futószalagon az előnyöket, nem tudták értékesíteni azokat. A mieink mindenhova odaértek, ha pedig kapura ment a labda, Gergely István volt magabiztos.

Még két Hosnyánszky-találat tarkította az első negyedet, melynek végén három góllal vezettünk. Az első szünet után azonban visszaesett a mieink támadójátéka, a védekezéssel viszont továbbra sem volt probléma. A második játékrészben csak Varga Dániel talált be.

Előzetesen úgy kalkuláltunk: négygólnyi különbség van a két csapat között. Ez a „szakadék” pedig már a nagyszünetre kialakult a két csapat között (5–1).

A harmadik negyedben kettős emberhátrányt is túlélt válogatottunk, amely elöl megpróbálta kissé színezni is a játékot. Madaras Norbert góljánál a harmadik negyed közepén már 8–2 volt ide, a folytatásra azonban elkényelmesedtünk.

Az újabb magyar gól pedig csak nem akart megszületni, mialatt németek „sunyin” összeszorgoskodtak hármat, és feljöttek 8–5-re.

Hosnyánszky nagy nehezen csak gondoskodott arról, hogy ne gól nélkül zárjuk az utolsó másfél játékrészt: távolról volt pontos fórban. Győzelmünk természetesen egy percig sem forgott veszélyben.

Marc Politze a találkozó végén ötméteressel alakította ki a végeredményt. A magyar válogatott 9–6-os győzelemmel búcsúzott Rómától.