A sportmászás alig több mint egy hónap múlva kilép a világ legnagyobb színpadára: Tokióban bemutatkozik az olimpián. A bejelentés óta a sportág iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, és mindez még csak előszele annak, ami az ötkarikás játékok után várható.
Az elmúlt hétvégén az ausztriai Imstben rendezték az idei év második nehézségi ifjúsági Európa-kupafordulóját. A tavalyi csonka év után a magyar versenymászó válogatott tagjai és az utánpótlás-versenyzőink alig várták, hogy ismét összemérhessék erejüket a kontinens legjobbjaival. Három korosztályban összesen kilenc mászónk állt rajthoz.
Vályi Gergő nyerte az ifjúsági Európa-kupát • Fotó: MHSSZ/Kétyi Dody
A 16-17 évesek ifjúsági A kategóriájában Vályi Gergő és Tusnády Nimród remek mászással jutott be a verseny döntőjébe, miután előbbi a második, utóbbi pedig a negyedik helyen végzett a selejtezőben – számol be a hazai szövetség közleménye. Fuksz Bence a 21. helyen zárta a kvalifikációt.
A döntős utak jóval nehezebbek a selejtezőnél, és a versenyzők itt nem láthatják egymás mászását. Egy hatperces falnézést követően, ahol memorizálhatják a fogások elhelyezkedését, és fejben kialakíthatnak egy mászási koreográfiát, az ún. „bétát”, izolációba vonulnak. A döntőben már a selejtezőben elért helyezésük szerinti fordított sorrendben indulnak a versenyzők. A magyar mászók közül először a 2019-es kombinált Európa-kupasorozat 3. helyezettje, Tusnády Nimród lépett a falhoz. Nimród higgadtan és koncentráltan mászott, határozott mászással haladt felfelé. Bár még egyáltalán nem volt elfáradva, bőven volt még benne erőtartalék, az egyik sarokakasztásnál azonban kipattant a jobb sarka, elvesztette az egyensúlyát, és leesett. Az elért magasság a 6. helyhez volt elég.
Vályi tovább is mászott volna a döntőben • Fotó: MHSSZ/Kétyi Dody
Az ifjúsági Európa-bajnok Vályi Gergő továbbra is remek formában van, így nem volt meglepetés, hogy a második helyen jutott be a tízfős döntőbe. Számára nem volt kérdés, hogy éremért száll harcba. Harmonikus mászással a fal kétharmadáig jutott, egy kifejezetten gonosznak mondható döntős úton, amely már az alsó szakaszán sok döntős mászót kiszórt. Egyedül a szlovén Luka Jerman tudott a Vályi által elért magasságig jutni, de a szabályok értelmében a magyar versenyzőt hirdették ki győztesnek. Két év után ismét a magyar himnuszt játszották nemzetközi mászóversenyen, ami igencsak különleges hangulatot teremtett a versenymászó válogatottunk számára.
„Nagyon tetszett a verseny mindkét napja, bár a rendezés elég rossz volt, mivel rajtlista nem volt kitéve a melegítőterembe, és voltak elég nagy változások időben a kimaradó mászók miatt, akik nem jöttek el, ezért nem lehetett tudni, ki mikor következik – mondta Vályi. – Emiatt az első versenynapon induló társainknak nem sok idejük maradt melegíteni. Mi másnap már inkább sokkal korábban odamentünk, hogy ilyen ne legyen. A selejtezőben az első út nem igazán volt a stílusom, és nagyon kellemetlen volt az eleje, de ennek ellenére nem ment nagyon rosszul, viszont pár mozdulattal kevesebbet másztam, mint szerettem volna. A második út nagyon tetszett és jól is mennek az ilyen utak, ezért elég jót másztam rajta. A döntő előtt kicsit szokatlan volt, de most izgultam, mert második helyen jutottam be és sokkal nagyobb nyomás van rajtad, ha dobogós helyen vagy, mert nem akarsz rontani. Azért is izgultam kicsit, mert nagyon kellemetlennek nézett ki az út eleje, és nem olyannak, amiket nagyon szeretni szoktam. De végül mászás közben kiderült, hogy teljesen más, mint amilyenre számítottam, és nagyon élveztem a mászást végig. Sajnálom, hogy nem tudtam már tovább mászni, nagyon jó lett volna kipróbálni az út végét is.”
