A számos NBA-ben szereplő kosárlabdázót képviselő YouFirst nemzetközi menedzseriroda hazai vezetője, Radics Balázs mostanában sűrű heteket él meg, hiszen a mentoráltjai közül a 18 éves Maronka Zsombor nemrégiben az NBA-draftra jelentkezett, és a Joventut Badalona magyar tehetsége jelenleg is Amerikában tartózkodik, hogy szerencsét próbáljon a játékosbörzére készülve.Radics Balázs mostanában sűrű heteket él meg, hiszen a mentoráltjai közül a 18 éves Maronka Zsombor nemrégiben az NBA-draftra jelentkezett, és a Joventut Badalona magyar tehetsége jelenleg is Amerikában tartózkodik, hogy szerencsét próbáljon a játékosbörzére készülve.
Maronka mellett az ügynökség másik kiemelt ígéretea 17 éves nigériai James Nnaji, aki kétévadot pallérozódott az NKA Pécsben mielőtt tavaly októberben a Barcelonához igazolt, a katalánoknál a fejlődése pedig azóta is töretlen. A június elején Valenciában befejeződött Euroleague Basketball Adidas Next Generation Tournament viadal fináléjában a gránátvörös-kékek bár kikaptak a Real Madridtól, a remek produkciójának köszönhetően Nnajit beválasztották a torna All-Star ötösébe.
Vajon az említett fiatalok karrierjét egyengető Radics szerint ezek a nemzetközi sikerek mennyire a magyar utánpótlás-képzés fejlődésének a jelei, vagy csupán egy-egy „fecskéről" beszélhetünk? Egyáltalán hogyan látja a nemzetközi tapasztalatainak a fényében a magyar nevelőmunka minőségét?
„Alapvetően az MKOSZ által az elmúlt években kiépített rendszer jó,ennek eredményeként egyértelmű fejlődés tapasztalható a hazai utánpótlásban. A magyarhoz hasonló, első osztályú körülmények nem sok helyen találhatók máshol Európában. Az infrastrukturális háttér és a tao-támogatási rendszer nagyot lendített itthon a kosárlabdán, ugyanakkor a szakmai munka színvonala még nem tudott ugyanilyen gyors ütemben felzárkózni a legjobb európai nemzetek szintjére. Nyilvánvalóan, ez hosszú folyamat, és már ebben is történtek előrelépések az elmúlt időszakban, de azért bőven akad még javulni való.”
A játékosügynök elmondása szerint legalább annyi„csiszolatlan gyémánt" található nálunk is, mint a környező országokban, de valamiért–a legtöbbször– mégsem sikerül kiaknázni a reménységekben rejlő potenciált.
„Úgy érzem, a magyar tehetségek túl vannak védve, nem kerülnek elégszer versenyhelyzetbe az utánpótlásévek alatt. Az a benyomásom, hogy a hazai közeg túlságosan protekcionista. Ezalatt azt értem, hogy például – a szakemberek közti személyes ellentétek miatt – fiatalok nem igazolnak az egyik klubból a másikba, de emellett szintúgy probléma, hogy a magyar rendszer általában nem tud mit kezdeni az utánpótlásba beérkező külföldi játékosokkal. Összességében elmondható, hogy Magyarországon is megvannak a tehetségek, ám a legtöbbször ezekből nem válnak NB I-es szinten – netán nemzetközi porondon is – meghatározó kosárlabdázók.”
Ugyanakkor a folyamatok az elmúlt időszakban pozitív irányt vettek, ám ezek az új, biztató trendek csak szépen lassan válhatnak általánossá.
„Akad már néhány klub – főleg a kiemelt akadémiák –, ahol a szakmai munka és a hozzáállás felzárkózott az európai élvonal szintjére, de a sportági társadalom többségében nincs még meg a szükséges kultúra és elhivatottság a neveléshez. Az edzők közül sokan csak használják, de nem fejlesztik a játékosokat. Ez pedig rövidtávon lehet eredményt szül a korosztályos hazai bajnokságokban, de nemzetközi viszonylatban ettől nem lesz feltétlenül jobb a magyarok megítélése, illetve nem lesz könnyebb a külföldre kerülő magyarok érvényesülése.”
Radics plasztikus példával érzékeltette a magyar képzés hiányosságainak egyikét.
„Gyakran hangzik el az az érv, hogy felnőttszinten azért nincs elég magas posztos játékosunk, mert mi magyarok alacsonyak vagyunk. Ekkor azonban kérdem én, mutasson nekem valaki két-három olyan ügyes, gyors és labdabiztos irányítót a húsz és harminc év közti felhozatalból, aki stabilan játszik az NB I-ben. Az, hogy legyenek jó irányítóink nem alkati kérdés, hanem a képzésben kell keresni ennek a kulcsát.”
Az elmúlt évtizedben rengeteget változott a kosárlabda, hiszen a magas, erős centerek felől eltolódott a játék a kinti, jól dobó, hárompontosokban erős irányítók, hátvédek és bedobók irányába. Ezzel párhuzamosan pedig a képzési felfogást is ehhez kellene igazítani.
„A magyar kosárlabda számára fontos lenne, hogy legyen identitásunk.El kellenedönteni, hogy milyen típusú játékra neveljük a fiataljainkat, illetve milyen profilú és stílusú kosarasokattermeljen ki a szisztéma. A modern kosárlabdában inkább a gyors döntésekre és a dobásra kell helyezni a hangsúlyt, a magasság és a fizikum helyett– állítja határozottan Radics.–Továbbá két alapvető dologban hiszek: az egyéni edzések fontosságában és a minél több nemzetközi megmérettetésben. Ezekben kézzelfoghatóan lehetne viszonylag gyorsan javulni, és szemmel látható eredményeket elérni. Szerencsére a szövetség is elkezdte ezt az irányt támogatni, ami mindenképpen biztató jel, viszont ennek a fejlődési folyamatnak az ütemét lassúnak érzem. Ha felakarjuk venni a versenyt az európai elittel, meg kell tanulnunk jól sáfárkodni az erőforrásokkal, legyenek azok a pénzügyi lehetőségek, de legfőképpen a tehetséggondozásra a gondolok.”
További korosztályos hírekKOSÁRLABDÁBANa sportági aloldalunkon.