Vízilabda: Aubéli Tekla 15 évesen már felnőttbajnok is az UVSE-ben

„Már kiskoromban eldöntöttük, hogy valamit sportolni fogok, de anyukám nem akarta a birkózást, szerinte az nem a lányoknak való” – meséli az UVSE leány serdülő vízilabda-csapatának játékosa, a 15 éves Aubéli Tekla, aki végül nem az édesapja, a világ- és Európa-bajnoki bronzérmes szabadfogású birkózó, Aubéli Ottó sportágát választotta, hanem azt, amelyben nagypapája unokahúga, Dancsa Katalin jeleskedett, a vízilabdát.„Már kiskoromban eldöntöttük, hogy valamit sportolni fogok, de anyukám nem akarta a birkózást, szerinte az nem a lányoknak való” – meséli az UVSE leány serdülő vízilabda-csapatának játékosa, a 15 éves Aubéli Tekla, aki végül nem az édesapja, a világ- és Európa-bajnoki bronzérmes szabadfogású birkózó, Aubéli Ottó sportágát választotta, hanem azt, amelyben nagypapája unokahúga, Dancsa Katalin jeleskedett, a vízilabdát.

A négyéves Tekla és bátyja, a szintén az UVSE-t erősítő Bendegúz, a világ- és Európa-bajnok rokon ajánlására látogatott el a Margitszigetre, ahol Sedlmayer Ildikó felügyelete mellett kezdte meg az ismerkedést a póló alapjaival. A kislány eleinte a fiúkkal edzett, majd átkerült korosztálya leányai közé, ahol kimagasló fizikai adottságainak és ügyességének köszönhetően rögvest a legígéretesebbek között tartották számon. A korosztályos bajnokságok szamárlétráját végigjárva Teklának az előző idényben érkezett a már kézzelfogható és átütő siker, a 2018/19-es pontvadászatok végén egyszerre négy bajnoki aranyérem került a nyakába.

„Gyermek, serdülő, ifjúsági és OB I/B. Ezek közül nekem a serdülő korosztály aranyérme a legértékesebb. A gyermekbajnokságot viszonylag könnyen nyertük, a másik kettőben pedig minimális volt a közreműködésem. Májusban a serdülőbajnokság döntőjének első meccsén 9–9-re végeztünk idegenben a Szentes ellen, és nagyon bosszantott az eredmény, mert az utolsó másodperces gólomat kontra miatt elvették. Talán az odavágó előtt kicsit féltünk is, mennyire fog menni a játék a fináléban, mert korábban lemaradtunk a döntőről. Másnap viszont hazai medencében négy góllal nyertünk. Nagyon boldogok voltunk, igazán emlékezetes marad a győzelem, az ünneplés és minden, ami hozzátartozik a sikerhez.”

A bajnoki elsőséghez a fiatal játékos a gyermekcsapatot 109 (ezzel második lett a góllövőlistán), a serdülőt 67, az ifit egy meccsen 3, az OB I/B-s gárdát pedig 24 góllal segítette. Ezek voltak Tekla első korosztályos bajnoki aranyérmei, de bármilyen furcsa, felnőtt aranyérmet már két éve szerzett, amikor az OB I-es bajnokcsapatban négy mérkőzésen is szóhoz jutott, és egy gólt lőtt. Mindenesetre idén teljes lett a kollekciója. A klubban mutatott remek teljesítmény után, mint ahogy már három éve rendszeresen, a korosztályos leányválogatott is számított a reménység szolgálataira. Az U15-ös nemzeti csapat első Európa-bajnokságán vett részt az oroszországi Kirisiben, és végzett hetedikként.

„Akkor picit csalódott voltam az eredmény miatt, a négy közé jutásunk egy gólon múlt. Egyértelműen éremért szerettünk volna játszani. Bár a klubomnak és válogatottnak is alapembere lennék, az Eb-n ez nem látszott. Helyenként bután vízilabdáztam, olyan helyzetekben is magamra vállaltam dolgokat, amelyekben nem kellett volna, nem figyeltem eléggé a társakra. Ezekből a hibákból természetesen tanulok, és igyekszem minél többet javítani a játékomon. Gondolkodásban kell a legtöbbet előrelépnem, hogy tisztán lássam, mikor kell lőni és mikor passzolni. Viszont úgy érzem, úszásban rengeteget fejlődtem idén. Jövőre világbajnokság lesz Görögországban, ott mindenképpen javítani szeretnénk és érmet nyerni. Miután világversenyen is megtapasztaltam, mennyire jó érzés a magyar színeket képviselni, még elszántabb lettem.”

A motiváltság pedig nem is járhat más célokkal, mint hogy a serdülőkorosztályba lépve újabb bajnoki trófeákra törjön csapatársaival, akikkel már nagyon régóta játszik együtt ahhoz, hogy ne csak a vízben, hanem azon kívül is jól megértsék egymást. Az előző idényben veretlenül bajnokságot nyert serdülőcsapatra viszont nem vár könnyű feladat, ugyanis a Szentes együttese nemrégiben kétgólos győzelmet aratott az UVSE otthonában, és hét forduló után hibátlanul vezet Áts Bertalan tanítványai előtt.

Az a meccs Teklának is emlékezetes:
„Nem ment jól a játék, kezdettől az ellenfél vezetett, ezért feszült lettem, nem erre számítottunk. Sajnos, a harmadik negyed közepén kaptam egy cserés kiállítást, amit utólag nagyon bánok, mert ha végig a vízben vagyok, talán tudok segíteni, hogy másképp alakuljon a végjáték. Egyébként nem jellemző rám a felelőtlenség, nem volt még ilyen kiállításban részem, ezért sem tudtam, mit kell csinálni azt követően. Otthon is számos alkalommal beszélgetünk a sportról, és még, ha apával néha akadnak kisebb konfliktusaink ezt illetően, nagyon sokat segít a táplálkozásban, alvásrendszerezésben, edzésben, ráadásul mindig kimondja, amit gondol.”

A budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tizedik osztályos diákja elsősorban a vízilabdában tervezi jövőjét, jelenlegi csapatát pedig semmiért sem cserélné el.

„Tizenegy éve vagyok az UVSE-ben, minden ide köt, itt kezdtem, és imádok ide tartozni. Hálás vagyok, hogy a legjobb utánpótláscsapatokban játszhatok, úgy érzem, máshol nem tudnék ennyit és ilyen ütemben fejlődni. Rövid távú célom a serdülőbajnoki cím és a korosztályos vb-érem, később pedig biztos tagság a felnőttcsapatban. A nevemben leginkább az tetszik, hogy nem minden második embert hívnak így. A szüleim nem akartak hétköznapit választani, sikerült nekik, és én nagyon szeretem.”

További korosztályos hírekVÍZILABDÁBANa sportági aloldalunkon.