Kézilabda: Gyurka János értékeli az U21-es vb 15. helyét

Hét meccs, három győzelem, négy vereség. A magyar juniorválogatott hullámzó teljesítménnyel, többnyire hatékony támadó és pocsék védekező játékkal a spanyolországi U21-es világbajnokság mezőnyének második felében, a 15. helyen végzett. Gyurka János, az együttes mestere elárulta, az előzetes célt nem sikerült teljesítenie csapatának, ugyanakkor ez nem kizárólag a mieink sara.

A magyar U21-es fiúválogatott 15. helyen zárt a spanyolországi junior-világbajnokságon  •  Forrás: MKSZ

„Nyilván nem vagyunk elégedettek az elért helyezéssel. Önkritikát kell gyakorolnunk, hiszen mindenki láthatta, mennyire nehezen tudtuk felvenni a versenyt az ellenfelek átlövőivel. Az igazság az, hogy a csoportkörben elszenvedett három vereség során esélyünk sem nyílt jobb eredményre, komoly szintkülönbség döntött a riválisok javára. Ha megnézzük, hogy a Brazília, Portugália, Horvátország hármasból kettő is a világbajnokság legjobb négy együttese közé jutott, azt mondhatjuk, a várakozásokkal szemben a miénk bizonyult a halálcsoportnak. Hagyományok ide vagy oda, minden sportágban változhatnak az erőviszonyok, nem az számít, hogy Dánia, Franciaország, Németország vagy mondjuk Magyarország milyen kézilabda-tradíciókkal rendelkezik. Akár teljesen át is rendeződhet a világ kézilabdatérképe. A portugálok beállósa, illetve balátlövője például a Braga, illetve a Porto kezdőjátékosa. A horvátok jobbátlövője, Martinovic több mint 140 gólt dobott tavaly a német Bundesligában. Ezek a döntő tényezők. Nekünk nincs olyan fiatalunk, akinek ilyen magasságokban járna a pályafutása. Tehetségeink vannak, akikből hiányoznak a nemzetközi összecsapások. Olyanok, akik a magyar bajnokságban vagy az NB I/B-ben pallérozódnak. Nekik ez volt az első alkalom, hogy néhány nap leforgása alatt hét meccset kellett lejátszani, míg az ellenfeleink többsége már hozzászokott ehhez.”

A szövetségi edző szerint a játékosok motiváltságával nem akadt probléma, csak éppen kevés idejük volt összeszokni, mert a legnagyobb tehetségekre, Máthé Dominikra, Szita Zoltánra vagy Rosta Miklósra már a felnőttválogatott is számít.

„És nincs ezzel semmi probléma. Fontos, hogy a fiúk beilleszkedjenek, megtalálják a helyüket a klubjukban, valamint a felnőtt nemzeti keretben. De ha ez a fő cél, márpedig az a fő cél, hogy minél többen megállják a helyüket a nagyok között, akkor sajnos benne van a pakliban, hogy az utánpótlástornákra már nem tudnak visszailleszkedni. Év közben tíz mérkőzést játszottunk NB I-es csapatok ellen, összesen 35 játékost tudtunk kipróbálni, de a kulcsszereplők közül sajnos többen nem vettek részt ezeken az összecsapásokon, így ők most a vb-n kvázi idegen testként működtek. De ez nem azt jelenti, hogy nagyképűen egyénieskedtek, erről szó sincs. Egyszerűen csak nem értették meg egymást a pályán. Ez látszott a védelmünkön is: képtelenek voltunk egységesen, magasan védekezni, faultolni, ezért kaptunk olyan sok gólt a mérkőzéseinken.”

Gyurka János amondó, butaság lenne temetni a játékosokat, hiszen a tehetségük megkérdőjelezhetetlen, de az európai, modern kézilabda elsajátításához nem elég a magyar bajnokság.

Egyszerűen muszáj nemzetközi rutint szerezni.

„Az az egyetlen előrelépési lehetőség. Nagyon látványos volt a meccseinken kialakult sebességbeli különbség, és nem a javunkra. Emellett olyan játékosokra lenne szükség, akik támadásban és védekezésben egyaránt bevethetők, mert a sok csere sok lerohanásos gólhoz vezet. Ebben meglehetősen rosszul áll a szénánk, a magyar tehetségek döntő része csak támad a klubjában, és optimális esetben nem a válogatottban kellene megtanulniuk védekezni.”

További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.