Labdarúgás: nem bíznak az NB I-es edzők a 20 év alattiakban

Leiner Soma - utanpotlassport.huMindössze három év jutott az Magyar Labdarúgó-szövetség által kidolgozott ajánlásnak, amely fiatalszabályként vonult a köztudatba. Az ösztönzési szisztéma, no meg az elnyerhető pénzösszegek eleinte ugyan megmozgatták a klubok fantáziáját, az előző évadban jelentősen visszaesett az ifjú labdarúgók pályán töltött ideje.Leiner Soma - utanpotlassport.huMindössze három év jutott az Magyar Labdarúgó-szövetség által kidolgozott ajánlásnak, amely fiatalszabályként vonult a köztudatba. Az ösztönzési szisztéma, no meg az elnyerhető pénzösszegek eleinte ugyan megmozgatták a klubok fantáziáját, az előző évadban jelentősen visszaesett az ifjú labdarúgók pályán töltött ideje.

Kiss Tamás az idei évadban is a legfiatalabb élvonalbeli gólszerző  •  Forrás: pfla.hu

A váltás kézenfekvő volt, az MLSZ kidolgozta az úgynevezett produktivitási rendszert. A cél ugyanaz: minél több fiatal játékos szerepeljen a profi klubokban. Az út a cél felé azonban teljesen más, hiszen immár a profi csapatok mellett jelentős összegeket nyerhetnek el a nevelőegyüttesek is.

Rögtön felmerül a kérdés: ha korábban száz százalékban az NB I-es klubok részesültek a fiatal játékosuk szerepeltetése után járó díjazásból, és így sem hatott motiválólag szerepeltetni az ifjakat, milyen irányba mozdul el ez a produktivitási szisztémával? Várható volt a további visszaesés az U20-as labdarúgók játékperceit illetően, és a szezon első tizennégy fordulója igazolta a fenntartásokat.

A csalódottság megértéséhez érdemes két esztendőt visszautaznunk az időben. A 2016–17-es évad lenyűgöző adatokat hozott, hiszen a fiatalok rendre 1000 perc felett jutottak szóhoz egy fordulóban. Csak a rend kedvéért: a szezon 13. játéknapján nyolc csapatban tizenhat ifjú játékos 1139 percet teljesített.

Ennél visszafogottabb a 13. forduló tavalyi statisztikája: nyolc együttesben tizenketten jutottak szóhoz, 812 perc erejéig. És ezen adat egy esztendővel ezelőtt az addigi legmagasabb volt a 2017–18-as évadban. A mélypontot tavasszal érték el a csapatok, a fordulónkénti játékpercek 300 és 400 körül alakultak. Várható volt, hogy a szövetség hamarosan lenullázza a fiatalszabályt.

A produktivitási rendszer már csak azért sem tekinthető utódnak, mert az élvonalban immár 25 éves korig számolják a pontokat. Ráadásul a külföldi bajnokságokban szereplő magyar játékosok után is jár a díjazás, illetve a már említett nevelőklubok is részesülnek a pénzösszegekből. Így az élvonalban szerephez jutó, addig kizárólagos támogatottságot élvező U20-as labdarúgók jelentősége lecsökkent.

Ezt jól mutatja az első tizennégy forduló statisztikája, a játékpercek csupán egy esetben érték el az ötszázat. A legtöbb lehetőség a nyáron hazaszerződött, immár kétgólos Tajti Mátyásnak jutott, a csapatok rangsorát együttese, a DVTK vezeti. Tajti mellett a Felcsútra igazolt Kiss Tamás, illetve a mezőkövesdi Szalai Attila is két alkalommal volt eredményes. Négy klub – a Paks, a Kisvárda, a MOL Vidi és a Haladás – egyáltalán nem számított U20-as játékosra a bajnokság eddigi szakaszában. Utóbbi komoly meglepetés, hiszen a szombathelyiek az elmúlt években élen jártak az ifjú labdarúgók szerepeltetésében.

Másik nézőpontból tekintve pozitívumként is felfoghatjuk, hogy miután a 20 év alattiak kizárólagos támogatottsága megszűnt, immár csak azok a fiatalok jutnak szóhoz, akik teljesítményükkel kiérdemelték azt, és képesek hozzátenni csapatuk teljesítményéhez.

Sajnos a helyzet ekkor sem fényesebb.

Pontból forint
A produktivitási rendszer megértéséhez nézzünk egy konkrét példát, vizsgáljuk meg Banó-Szabó Bence, a Honvéd 19 esztendős középpályásának pontjait! A korosztályos válogatott játékos négy évet töltött a Kecskeméti TE, majd egyet a Kecskeméti LC együttesében, mielőtt 2014-ben a kispesti Magyar Futball Akadémiára szerződött. Banó-Szabó egy végigjátszott NB I-es találkozót követően 90 egységgel számolhat a most zajló évadban. A 90 pont a nevelési idő arányában oszlik meg a klubok között, így a KTE negyven, a KLC tíz, míg a Honvéd szintén negyven ponttal gazdagodik. Ráadásul a kispestiek, miután saját nevelésű játékosukat szerepeltették az élvonalban, 1,2-es plusszorzóra jogosultak, így ők valójában 48 pontnak örülhetnek. S miként lesz ebből bevétel? A matematika nem bonyolult, ugyanis minden pont 4000 forintnak felel meg.

További korosztályos híreinkLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.