Leiner Soma - utanpotlassport.huÖt évvel ezelőtt jelentős fejlesztésbe kezdett az MLSZ a női labdarúgás kapcsán. Ennek mára látható jelei vannak, legyen szó a sportág iránt érdeklődő lányok megnövekedett számáról, vagy utánpótlás-válogatottjaink teljesítményéről. A cél azonban még messze, vallja Török Gábor, a szövetség női bizottságának elnöke.Leiner Soma - utanpotlassport.huÖt évvel ezelőtt jelentős fejlesztésbe kezdett az MLSZ a női labdarúgás kapcsán. Ennek mára látható jelei vannak, legyen szó a sportág iránt érdeklődő lányok megnövekedett számáról, vagy utánpótlás-válogatottjaink teljesítményéről. A cél azonban még messze, vallja Török Gábor, a szövetség női bizottságának elnöke.
Az elmúlt öt évhez hasonlóan ismét kivívta elitkörös szereplését U17-es leányválogatottunk • Forrás: mlsz.hu
Az U17-es leányválogatott sorozatban hatodszor jutott be az Európa-bajnoki elitkörbe. Ez mutatja a női szakág fejlődését?
Sőt, hozzátenném, hogy ez zsinórban a negyedik alkalom, hogy az U17 mellett az U19 is sikerrel vette az akadályt. Ám azt látni kell, hogy kontinensviadalra csak a legjobb nyolc kvalifikálja magát mindkét korosztályban, míg az elitkörbe a csapatok nagyjából fele. Így kijelenthetjük, hogy ez a minimális célkitűzés minden évben. Jó teljesítményüknek köszönhetően a lányok kiharcolták, hogy ősszel immár a második kalapból sorsolják őket, tehát papíron csupán egy nehezebb ellenféllel kell megmérkőzniük.
Reális az a kép, miszerint Európa női utánpótlásmezőnyét három jól elkülöníthető részre bonthatjuk?
Igen, bár ezt lehetne cizellálni. A mi pozíciónk jelenleg a középmezőnybe, a 15–20. hely közé tehető, de az utóbbi időszakban az elitbe tartozó válogatottakat is sikerült megszorongatni, vagy legyőzni: tavaly a Schumi Dorottya vezette U17-es együttes a norvégokat, a Turtóczki Sándor irányította U19-es csapat a skótokat múlta felül. A fiatalabbak ősszel a franciáktól ugyan kikaptak (1–3), de az utolsó pillanatig kiélezett volt a találkozó, míg az U19-esek finnek elleni, súlyos veresége (0–7) kilóg a sorból, az elmúlt éveket ugyanis nem ez jellemezte.
Egyértelmű, hogy a női futball évről évre fejlődik hazánkban. Mi a szövetség szerepe ebben, milyen intézkedésekkel segítették elő a javulást?
Számos gondolat fogalmazódott meg, amelyeket 2013-ban egy 77 pontos program keretein belül ismertettünk. A kulcsszó a tömegesítés volt, azaz hogy minél több lány válassza a labdarúgást, ehhez pedig szükség volt a fehér foltok felszámolására. Mesterséges eszközökkel ugyan, de igyekeztünk javítani a helyzeten: például az első, illetve másodosztályban szereplő kluboknak kötelezővé tettük, hogy utánpótlásszinten működtessenek leánycsapatokat is. Mára eljutottunk oda, hogy országos szinten mindenhol jelen van a női foci, sőt a csapatsportokat illetően csak a kézilabda vetekszik a labdarúgással.
Miként fogadták ezt a klubok?
Vegyesek a tapasztalatok. Vannak nagyon jó példák, így a Ferencváros, az MTK, a Győr, vagy a Diósgyőr, de sok klub nem támogatja továbbra sem a női futballt. Azt vettük észre, hogy a leányfoci „illegalitásban” működött, ezért igyekeztünk ismertté tenni közvetítésekkel, szponzorokkal. A szülőknek is fontos, hogy példát lássanak, mikor sportolni viszik a gyerekeiket, hogy érezzék, ez létező dolog. A népszerűsítés és a tömegesítés egymást erősíti.
Reálisan nézve milyen konkrét célokat tűzhet ki a női szakág az elkövetkező évekre?
A legfontosabb, hogy a folyamat ne forduljon vissza, tartanunk kell az irányt. Fontos a türelem, jelentős eredményeket a 2020-as évektől várhatunk. Nagyon szeretnénk, ha a felnőtt vagy valamely utánpótlás-válogatottunk kijutna az Európa-bajnokságra. Az minden szempontból új helyzetet teremtene.
További korosztályos híreinkLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.
