Arday Attila–utanpotlassport.huA korosztályos versenyek rendszere jelent egyfajta védelmet a fiatal hosszútávfutók túlterhelése, kiégetése ellen. Az ifjúsági Európa-bajnokságon például 3000 méter a leghosszabb táv, vagyis tízezerről, maratoniról szó sem lehet. Legalábbis itt.
A siker és a pénz hajszolásával mégis kijátszható a rendszer, ezzel rövid távon (mármint időben) a versenyző is jól jár, az edző pedig megélhet belőle. Kárai Kázmért, a KSI mesteredzőjét többek között arról kérdeztük, miért nem szabad a fiatal tehetségeket a leghosszabb távokon futtatni.
„Magyarországon előtérbe került a sokoldalú képzés, tizenöt-tizenhét éves korig sokan ugranak és dobnak is a futás mellett, a dobók elindulnak többpróbában. Picit játszva űzik az atlétikát, és ez jó megoldás a korai specializálódás ellen, amit én hibának tartok – mondta Kárai Kázmér. –Egy félmaratoni versenyre, amelyet ráadásul betonon futnak, nem lehet felkészületlenül elmenni, rengeteget kell mennyiségileg edzeni hozzá, akárcsak a tízezerhez. Egy tizenöt-tizenhat éves gyereknek tízszer ezer métereket kellene ehhez lefutnia.”
Az edzők egy része mégis hasonló módszerekhez nyúl, visszaélve a tanítvány képességeivel.
„Sajnos van, aki úgy gondolkodik, hogy ha a keze alá kerül egy tehetséges gyerek, akkor jól meghajtja – folytatta a szakember. – Ismerünk olyan trénert vidéken, aki azt tartva szem előtt, hogy tanítványa felnőttként majd úgysem tud rivalizálni a kenyaiakkal, etiópokkal , meghajtja őt, mint Singer a varrógépet, így aztán korosztályos Eb-n, EYOF-on, ifjúsági olimpián arathat vele. Az edző az eredmények után rendszeres támogatást kap azt feltételezve, hogy majd a következő olimpiára odaér a versenyzője. Csakhogy ezek a fiatalok huszonhárom éves kor környékén általában abbahagyják az atlétikát.
További csábítást jelentenek az utcai versenyek, amelyekkel a versenyző közvetlenül pénzhez juthatám a fentiekből kiderül, ez is a pályafutása rovására megy, ha túl korán vállalja őket az edzőjével. Nem egy esetben beleszürkül a felnőttmezőnybe, ha egyáltalán eljut addig.
„A korosztályos versenyzők egészségét védeni kell, többek között a fáradásos törések miatt is – mondta Kárai Kázmér. – Az a cél, hogy maradjanak meg felnőttként is a sportágban, hiszen sok esetben az atlétahuszonöt évesen érné el teljesítőképessége csúcsát, de addigra gyakran már régen mást csinál. Ha valaki talál egy gyémántot, azt csiszolgatni kell szépen, lassan, türelemmel foglalkozni vele, nem szabad minden áron eredményre törekedni fiatalon. Persze, ha egy edző betartja a fokozatosság elvét a terhelésnél, akkor egy ideig nem arat nagy győzelmeket tízezren a tanítványa, miközben az is fontos, hogy sikerélménye is legyen.”
Továbbikorosztályos hírekATLÉTIKÁBANa sportági aloldalunkon.