Arday Attila –utanpotlassport.huPetőfi csodálta, ámde nem szerette a hegyeket, az Alföld című verse szerint is sokkal inkább rabul ejtette a szülőföldje. Az ellentéte legalább ilyen természetes, amikor a nagy magyar síkság lakója „fenyvesekkel vadregényes tájakról” álmodik.Arday Attila –utanpotlassport.huPetőfi csodálta, ámde nem szerette a hegyeket, az Alföld című verse szerint is sokkal inkább rabul ejtette a szülőföldje. Az ellentéte legalább ilyen természetes, amikor a nagy magyar síkság lakója „fenyvesekkel vadregényes tájakról” álmodik.
Kopasz Bálint úgy gondolja, egyszer majd lesz ideje mindenre • Fotó: Mura László
„Hatodikos koromban kezdtem érdeklődni az ásványok iránt, megragadott a szépségük, gyűjteni kezdtem őket – mondja az algyői Kopasz Bálint. – Vágytam a hegyekbe és most is odavagyok a közelségükért, ha ott kutakodhatok köztük. Nagyon sok könyvem van ilyen témában, a drágakövek is máig érdekelnek. De elfogadtam, hogy én a Dél-Alföldön élek, élsportoló vagyok, minderre pedig nincs időm, legfeljebb akkor lesz, ha majd abbahagyom.”
A húszéves, ifjúsági világbajnok kajakos éretten gondolkozik a jelenről, jövőről, persze nem kell vele egyetérteni:
„Tanulni később is lehet, harmincöt évesen már úgyis leszálló ágba kerül az ember, az ízületek sokszor kikészülnek addigra. Az edzői szakot azért elkezdem szeptembertől Szegeden, fontos viszont, hogy ne kelljen minden nap bejárnom órákra az élsport mellett.”
Úgy véli, részben az egészségéről is le kell mondania, hiszen az erős rotáló mozgás, préselés sok esetben vérnyomásproblémákat okoz. Neki is voltak ilyen gondjai, de természetes módon megoldotta. Aztán persze ott a többi áldozat, amiket korán meghozott:
„Most, felnőttként még több időt kell szánnom a kajakozásra, de már gyerekként, az iskola mellett naponta kétszer edzettem, a hétköznapokon csak erre volt időm. Hétvégenként is nagyon fáradt voltam, nem találkoztam a barátaimmal, de nem is terveztem. Kicsit hiányzott is.”
Mindezért nemcsak a mozgás öröme és a siker kárpótolta, hanem a családja is, hiszen édesanyja, Demeter Irén az edzője, aki sokáig másik két gyermekét is Bálinttal edzette. Ő pedig szeretettel beszél erről az időszakról:
„A középső testvérem tizennyolc éves koráig kajakozott, sok hétvégét is együtt töltöttünk, jó testvérek voltunk. A nagyobbik harminc éves, vele tudtam együtt futni, kondizni, még ha a közös kajakozás a korkülönbség miatt nem is ment. Amikor nem a vízen voltunk, kisebb családi kirándulásokra, biciklitúrákra is elmentünk együtt.”
További korosztályos hírekKAJAK-KENUBANa sportági aloldalunkon.
