Van, aki nyer, van, aki bukik az olimpia elhalasztásával

Vágólapra másolva!

2021.07.19. 10:39

Címkék

Tokió 2020

Vasárnap megvizsgáltuk, milyen gazdasági és járványügyi hatásai vannak a tokiói olimpia elhalasztásának, most körbejárjuk azt a kérdést, hogy a sportolók pályafutását miként befolyásolta az egy év várakozás.

Nehéz határozottan kijelenteni, hogy a XXXII. nyári játékok elhalasztásának vannak nyertesei, miután a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalanság nemcsak a „civilek”, a sportolók életét is rendkívül megnehezítette, ezért valahol valamennyien vesztesei vagyunk a pandémiának. A plusz egy évben mégis akadtak kiugró teljesítmények, eredmények és nagy felépülések, így olyanok is ott lehetnek a július 23-án rajtoló tokiói olimpián, akik az eredeti időpontban valószínűleg lemaradtak volna a világ legjobban várt, legnagyobb sporteseményéről.

GYŐZTESEK: AZ ÁTLÖVŐKLASSZIS MEGGYÓGYULT, NEM KELLETT SZÁMOLNIA A NAPOKAT

A magyar női kézilabda-válogatott egyetlen, olimpiát már megjáró játékosa, a Siófok 34 esztendős jobbátlövője, Tomori Zsuzsanna 2018-ban a hollandok elleni vesztes Európa-bajnoki selejtezőn szenvedett elülső keresztszalag-szakadást a jobb térdében, emiatt kilenc hónapot kellett kihagynia. Majd 2020 márciusában krónikus belszervi problémákkal műtötték meg, s kérdésessé vált a tokiói szereplése, hiszen akkor még nem lehetett tudni, mennyi időt vesz igénybe a felépülése. A halasztás viszont egyértelműen kedvezett neki, 13 évvel 2008-as pekingi részvétele után pénteken immár egészségesen repült el a mieinkkel Japánba, ahol a lehető legnehezebb csoport vár az Elek-csapatra. Tomori védekezésben a világ legjobbjai közé tartozik, ám a legutóbbi klubidényben is megmutatta, a góllövés sem áll tőle távol, rutinja pedig sokat segíthet az „első bálozóknak”.

Gulyás Michelle tavaly nem is álmodhatott Tokióról

Az öttusázó Gulyás Michelle 2019-ben még a 27. helyen zárta a budapesti olimpiai kvalifikációs világbajnokságot, közelében sem volt annak, hogy Kállai Ákos, a nők szövetségi kapitánya a 2020-as tokiói játékokra számításba vegye. Tavaly ősszel azonban egyesületet váltott, s nagy erővel indult neki a megújult kvalifikációs időszaknak, amelyben világkupafutamot nyert, majd a székesfehérvári világkupadöntőn és a kairói világbajnokságon egyaránt bronzérmes lett, végül pedig világranglista-vezetőként jutott ki az olimpiára. Az UTE 20 esztendős sportolója három hónap alatt hat nemzetközi viadalon vagy világversenyen vett részt, négyen sikerült dobogóra állnia, teljesítményével még saját magát is meglepte. Nem túlzás kijelenteni, a kelet-ázsiai szigetországba éremesélyesként utazott el.

TALÁN GYŐZTESEK: A VÁLOGATOTT 15-20 SZÁZALÉKKAL LETT JOBB A KAPITÁNY SZERINT

Bíró Attila, a női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya már az olimpia elhalasztásának napján arról beszélt, hogy nem feltétlenül jött rosszul csapatának a plusz egy év. A kapitány a tokiói utazás előtt kijelentette, tizenöt-húsz százalékkal jobb lett az együttesünk, mint egy évvel ezelőtt volt, pedig akkor is egy gólon múlt az Eb-döntő... Bíró szerint sokat javultunk, elsősorban a fiatalok, mint Magyari Alda, Vályi Vanda vagy Rybanska Natasa. A 20 esztendős kapus, Magyari az egyik legnagyobb nyertese lehet a halasztásnak, ugyanis a tavalyi Eb-bronzérmes csapatban még nem kapott helyet, az utolsó keretszűkítés áldozata lett, azóta viszont pazar éve volt a Dunaújvárosban és a válogatottban is, így nem volt kérdés, hogy elrepülhet-e a többiekkel Japánba.

A kajakos Varga Ádám nevét a 2019-es szegedi kajak-kenu világbajnokságon még csak a sportág bennfentesei ismerték, a KSI 21 éves versenyzője addig leginkább utánpótlás-korosztályban ért el nagy sikereket. A 2020-as magyar bajnokságon aztán váratlanul legyőzte a szám világbajnoki címvédőjét, Kopasz Bálintot, majd ugyanezt megtette az olimpiai válogatón is. Vargának két számban, ezer méteren párosban, valamint a királyszámnak nevezett ezer egyesben sikerült biztosítania a helyét az ötkarikás magyar csapatban, s ha képes lesz megtartani a kiváló formáját, dobogóra állhat Tokióban.

Varga Ádámról tavaly szinte azt sem tudtuk, kicsoda, most pedig éremesélyes (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)

VESZTESEK: AZ ELSŐ KVÓTÁSUNK LENDÜLETÉT MEGTÖRTE A VÍRUS, EZÉRT LEMARAD TOKIÓRÓL

Demeter Bence az első magyar öttusázó volt a férfiaknál, aki tokiói kvótát szerzett, még 2019-ben, a bath-i Európa-bajnokságon. A székesfehérváriak 31 esztendős versenyzője a 2019 szeptemberében rendezett budapesti világbajnokságon azonban Kasza Róbert és Marosi Ádám mögött csak a harmadik legjobb eredményt érte el (13. lett), majd a koronavírus-járvány megtörte lendületét, ráadásul később sérülések is hátráltatták, így a versenyfutás végén a két indulói helyre kvalifikációval rendelkező öt magyar közül Martinek János szövetségi kapitány nem őt, hanem az idei szereplése és meggyőző világbajnoki sikere miatt Marosi Ádámot, valamint a két szófiai világkupán ezüst- és bronzérmet szerző Kasza Róbertet jelölte olimpiai indulónak.

A férfi párbajtőrcsapat egyebek mellett a koronavírus-járvány miatt sem tudta kvalifi kálni magát – egyedül a világbajnok Siklósi Gergely (balra) lesz ott Tokióban (Fotó: Tumbász Hédi)

Idén márciusban nem sikerült a negyeddöntőbe jutnia férfi párbajtőrcsapatunknak a kazanyi világkupán, amely az olimpiai halasztás miatt az egyetlen és egyben utolsó kvótaszerzési lehetősége volt a szakágnak. Valljuk be, ennél sokkal többre volt hivatva az egyéni világbajnok Siklósi Gergellyel, az olimpiai bronzérmes Rédli Andrással, Berta Dániellel és Andrásfi Tiborral az olimpiai kvalifikációs sorozatban versenyt futó válogatottunk, amely még 2020 januárjában, a szakág egyik legrangosabb megméretését, a heidenheimi világkupaversenyt az olimpiai bajnok franciákat legyőzésével nyerte meg. Ebben a versenyszámban végül mindössze egy indulónk lesz, a vb-címvédő Siklósi Gergely.

TALÁN VESZTESEK: EGY HÁROMSZOROS BAJNOK NEM LEHET BIZTOS VESZTES

Badarság lenne a 32 éves Hosszú Katinkát a vesztesek közé sorolni, már csak azért is, mert egy háromszoros olimpiai bajnokot, a 200 és a 400 vegyes úszás női világcsúcstartóját, no meg címvédőjét ebbe a skatulyába nemhogy nem illik, nem is szabad beletenni, az ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ha a tokiói játékokat az eredeti időpontban, vagyis tavaly ilyenkor rendezték volna meg, nem lennének kételyeink a szereplését illetően – és magának a bajnoknak sem lennének. Mert, leírtuk már százszor, ez az igazság, a pandémia Hosszú felkészülésének egyik alappillérét döntötte romba, ezúttal kimaradt jó ideig az, hogy Katinka sok-sok versenyzéssel hangol az év legfontosabb eseményére. De a hangolás, az irgalmatlan mennyiségű munka most sem hiányzott, és ne feledjük a fenti kitételt: Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok, tehát pontosan tudja, hogyan kell nyerni egy ilyen versenyen – is.

Még nem tudja, hogy sikerült-e megalapoznia egy jó eredményt a tokiói felkészülés hajráját az olaszországi Livignóban végző triatlonista Bicsák Bencének, aki nagyon élvezte a körülményeket, a csendet a magaslati edzőtáborban. Rá is fért a nyugalom a 25 esztendős sportolóra, hiszen nem a legjobb előjelekkel vágott neki az alapozás utolsó szakaszának: Jokohamában begörcsölt, Lisszabonban gyomorbántalmai voltak, Leedsben pedig neoprénruhája levétele sikerült rosszul. Saját bevallása szerint megviselte a pandémia által bekövetkezett verseny- és a célnélküliség, a folyamatosság hiánya, emiatt egyrészt nagy terhet rakott magára, másrészt elveszítette az önbizalmát. Bár képes kiugró teljesítményre, most mégsem érzi magát esélyesnek arra, hogy egyéniben a legjobb tíz között legyen az olimpián, noha a munkát többszörösen elvégezte.

ANYA, AZ OLIMPIKON
Számos példa van az atlétikában arra, hogy sikeres sportolónők szülés után visszatértek a pályára, és eredményesen szerepeltek, csakúgy, mint most két világklasszis sprinter, az amerikai Allyson Felix és a jamaicai Shelly-Ann Fraser-Pryce, mindketten aranyesélyesek Tokióban. A magyar sportolók közül a világbajnok, olimpiai bronzérmes súlylökő Márton Anita is hasonló cipőben jár, ő januárban adott életet kislányának, Lucának. Közel sem biztos, hogy a Békéscsabai AC 32 éves dobóatlétája vissza tud térni olyan magas szintre, amilyenen korábban állt, de csak nyertesen kerülhet ki ebből a helyzetből, hiszen az olimpiai éremnél sokkal értékesebb ajándékot kapott az élettől. Mivel idén csak néhány hónapja volt felkészülni, valószínűsíthetjük, ha az olimpiát 2020-ban rendezik, Márton is jobb eredményt ért volna el, hiszen akkor a családtervezés is egy évvel későbbre tolódik. De az élet így hozta, és mivel Anita kiemelkedően eredményes pályafutása kerek – 2014 és 2019 között minden létező atlétikai világversenyen szerzett érmet – hiányérzete sem neki, sem nekünk nem lehet. Hogy milyen formában tér vissza, senki sem tudja, ő maga sem, hiszen a versenyszámban van pozitív (Valerie Adams) és negatív (Christina Schwanitz) példa is a szülés utáni újrakezdésre. Nem kell az atlétikában jártasnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, egy olimpiára szinte lehetetlen vállalkozás néhány hónap alatt felkészülni, már az is becsülendő, hogy Márton Anita vállalta a kihívást. A döntőbe jutás nagyon szép eredmény lenne, de a tokiói szereplés inkább arra ad választ, nekifut-e a 2023-as budapesti világbajnokságnak. Az asztaliteniszező Póta Georgina esetében annyiban más a helyzet, hogy ő 2020-ban egészen biztosan nem lehetett volna ott Tokióban, hiszen tavaly június 1-jén született meg kislánya, Regina. Számára tehát az lehetett a legnagyobb kérdés, hogy szülés után, 36 esztendősen visszatérve képes lesz-e valamivel több mint fél év alatt olyan szintre eljutni, hogy helyet követeljen magának az olimpiára utazó válogatottban, s hogy Tokióban hozzá méltó teljesítményt nyújtson. Nos, előbbire tudjuk a választ, Bátorfi Zoltán szövetségi kapitány csapatban, s ezzel párhuzamosan egyesben is számít a kétszeres Európa-bajnokra, azt pedig meglátjuk, hogy a kihagyás, illetve a gyerekneveléssel járó feladatok mellett miként tudott felkészülni pályafutása negyedik olimpiájára.

SEM GYŐZTES, SEM VESZTES: A ZÁSZLÓT VIHETI, AZ OLIMPIAI SZEREPLÉS MÉG KÉRDÉSES

Hogy Mohamed Aida a tokiói játékok nagy nyertese vagy vesztese lesz-e, július 29-én, a női tőrözők csapatversenyének napján derül ki. Az UTE 45 éves vívójának helyzete különleges, ő lehet az első magyar sportoló, aki hét olimpián szerepel – ehhez azonban az kell, hogy a csapatviadalon pástra lépjen. A világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok tőröző az 1996-os atlantai olimpia óta állandó tagja a magyar ötkarikás küldöttségnek, idei csapatba kerülését azonban botrány övezte: a kvótát kivívó és a Feczer Viktor vezetőedző által támogatott Kreiss Fanni, Kondricz Kata, Lupkovics Dóra, Pásztor Flóra kvartett ugyanis nehezményezte, hogy a Magyar Vívószövetség elnöksége Lupkovics helyett őt jelölte bevethető tartalékként a csapatba. Az MVSZ lépésére reagálva a négy sportoló nagy visszhangot kiváltó és a közvéleményt megosztó közös közleményben kérte a kerethirdetés felülvizsgálatát, a szervezet elnöksége azonban nem változtatott a döntésén. Mohamed mindenesetre egyvalamit már biztosan nyert a csapattagságával: ő viheti Cseh Lászlóval közösen a magyar zászlót a megnyitóünnepségen.

HA VALAKI AGGÓDIK, SOKAT GYENGÍTI AZ IMMUNRENDSZERÉT
– Hogyan lehet felkészíteni a magyar sportolókat arra az esetleges csalódásra, amely nem az elért eredmény, hanem a koronavírus-járvány miatt következik be Tokióban? Mi történik, ha valakinek pozitív lesz a tesztje, hogyan tudja ezt feldolgozni egy idegen országban? – Minden eshetőségre fel kell készülni – válaszolta Lénárt Ágota sportpszichológus, pszichoterapeuta. – Az is bekövetkezhet, hogy valakiről kiderül, megbetegedett, a következő tesztje mégis negatív lesz. A szakmai vélemények megoszlanak arról, hogy a nyálmintából vett japán teszt miként működik, milyen érzékenységű, mert Európában nem ezt a fajtát használják. A küzdőszellem sokféleképpen megmutatkozik, mert ha valaki sokat aggódik, gyengíti az immunrendszerét. A versenyzőnek azzal kell foglalkoznia, hogy jó állapotban tartsa magát, fizikailag és mentálisan egyaránt, ugyanis csak így lehet az immunrendszere harcra kész. Részben ezzel is magyarázható, hogy egy olyan környezetben, ahol sok a fertőzött, az egyén mégis képes egészséges maradni. A különböző szituációk kezelésére a klasszikus mentálhigiéniás módszereket alkalmazzuk, a relaxációt, a mentáltréninget, a fókuszálást, továbbá a helyes stratégia és a taktika tökéletes felépítését. – Mindenkit érintenek a szigorú biztonsági előírások, többek között a sztárokkal sem lehet majd találkozni, fotózkodni Japánban. Lehet bárhogyan kárpótolni az elveszett élményt? – El kell fogadtatni, hogy ez különleges olimpia lesz, amely nagyban eltér a szokásostól. Szinte kötelező lépésről lépésre begyakorolniuk a sportolóknak, mi fog történni a helyszínen, a pályán, a sportcsarnokban úgy, hogy egyáltalán nem lesznek jelen szurkolók, és ők sem látogathatják a különböző eseményeket. Mindenki edzett már magában, ezért fel kell idézniük azt az élményt, állapotot. Lehet, hogy csak be kell rakni a fülhallgatót, és elő kell hozni azokat a hangokat, amelyek jobb teljesítményre serkentenek. Mindent modellezni kell: mi van, ha karanténba kerül az illető, mivel fogja eltölteni ott az idejét, hogyan fog erre reagálni. – Milyen kérdésekkel fordultak önhöz a magyar sportolók az elutazás előtt? – Többen hangot adtak a félelmüknek, hiszen amíg mi felkészülten, a biztonsági szabályok betartásával, oltva, gyógyultan, továbbá védettségi igazolvánnyal a birtokunkban utaztunk ki a tokiói játékokra, a hírek szerint Japán már közel sem ilyen biztonságos. A technikai hibából adódó vétlen pozitív esetekről is sokan tartanak, mert a malőr ugyan alapesetben egy nap alatt is tisztázódhat, ám mi van, ha ez a döntő napjára esik?

Az összeállítást készítette: Klein Ron, Kovács Erika, Lakner Gábor, Lipiczky Ágnes, Nagy Péter, Pircs Anikó, Szűcs Miklós, Vincze Szabolcs

Tokió 2020

Legfrissebb hírek