Ötvenjenes fagylalt gólonként – így lett aranycipős Tokióban Bene

2021.07.15. 21:03

Címkék

Nem így tervezték, de mindenképpen történelmi és adja isten, hogy sohasem ismétlődő „vírusolimpiát” rendez Tokió és Japán. Egészen biztos, hogy sok felemelő, megható, szomorú és vidám pillanattal ajándékozza meg ismét az emberiséget az „ötkarika”, mi most a korábbi játékokból válogattunk össze ilyen pillanatokat.

Nehezen indult az 1964-es olimpia a magyar labdarúgó-válogatottnak, Marokkó ellen csak 2:0-ra vezettek Lakat Károly fiai. Kaptak is egy hangos fejmosást a szünetben, a vége 6:0 lett, Bene Ferenc szerezte mind a hat gólunkat, ez azóta is méretes olimpiai rekord. Egy kivétellel minden magyarral madarat lehetett volna fogatni a lefújáskor, csak a kapus, Gelei József volt elégedetlen.

Ki nem találnák, miért!

„Nagy kunszt, az én kontómra! Gólonként egy ötvenjenes fagylaltot ígértem neki. Erre lő egy hatost. Ilyen az én formám” – idézi Geleit Ardai Aladár és Peterdi Pál a tokiói olimpiáról szóló könyvében.

Bene nagyon szerette a fagylaltot, mert 12 góllal lett a torna gólkirálya, a magyar válogatott természetesen aranyérmet szerzett.

Ismert anekdota Kő András és Török Péter A magyar futball anekdotakincse c. könyvéből, de nem tudjuk magunkban tartani: Lakat Károly nagyon sok kritikát kapott korábban Bene miatt. „Csak ez a Bene Ferenc. Ne vicceljen már! Ön sokkal jobb edző annál, hogy ne lássa: ez a gyerek semmi egyebet nem tud, mint gólt rúgni…” – fakadt ki egy elnökségi tag, de a mester fel sem vette a nagy tudású szakértő mérgezett nyilait: „Kérem, én annyira igénytelen vagyok, hogy Benétől ennyivel is beérem”.

Nem kérdés, mi tűnt el hamarabb a magyar futballból, a zsenialitás vagy a rosszindulat, de az is biztos: jó lenne sok újabb ilyen „igénytelen” tokiói aranyérmes…

Az elődöntőre már csak négy gombóc jutott