A két teniszező 10. egymás elleni mérkőzésének (a korábbi kilencből csak egyet nyert meg a francia) elején 3:2-es Monfils-előnyig fej-fej mellett haladtak a felek, amikor is a világranglista 16. helyezettje fogadóelőnyhöz jutott, amelyet gyorsan ki is használt (4:2)
A saját adogatásának megnyerése után gyakorlatilag feladta Nadal szerváit, és a sajátjaira koncentrált, úgy tűnt, hogy eredménytelenül: a spanyol gyorsan ellépett 30–0-ra. Monfils azonban fordított, és végül második szettlabdájával behúzta a játszmát (6:3).
Nadal a második játszma elején bekeményített, előbb hozta saját játékát, majd a mérkőzés során először bréklehetőséghez jutott, amellyel élt is, így újabb eredményes adogatógéme után 3:0-s előnybe került.
Sőt! Monfils következő szerváinál ismét fogadóponthoz jutott, és bár a francia ezt hárította, a saját játéka megnyerése után 4:1-re vezetett.
Monfils azonban nem adta fel, és előbb szépített (2:4), majd Nadal adogatásánál két bréklabdához jutott, melyek közül már az elsővel élt (3:4).
A francia 40–15-nél két labdára volt az egyenlítéstől, de a következő három labdamenet Nadalé lett, így a spanyol került előnybe, ám a helyett, hogy 5:3-ra módosította volna az állást, így közel kerülve a döntő játszmához, Monfils fordított (4:4), ráadásul utóbbi lendületből semmire (!) elvette Nadal szerváját (5:4).
A mérkőzésért adogathatott a francia játékos, és 40–15-nél két labdája is volt a lezáráshoz, és bár ezekkel még nem tudott élni, végül a harmadik lehetőségével eldöntötte az összecsapást.
Sikerével Monfils bejutott a fináléba, ahol ellenfele a svájci Roger Federer hátsérülése miatt játék nélkül továbbjutó honfitársa, Jo-Wilfried Tsonga lesz.
| ELŐDÖNTŐ |
| Monfils (francia, 4.)–Nadal (spanyol, 1.) 6:3, 6:4 |
| Tsonga (francia, 3.)–Federer (svájci, 2.) Federer visszalépett |
| A DÖNTŐ PÁROSÍTÁSA |
| Monfils (francia, 4.)–Tsonga (francia, 3.) |
