
Pete Samprast beiktatták a Hall of Fame-be, ezzel megkoronázták fantasztikus pályafutását

Pete Samprast beiktatták a Hall of Fame-be, ezzel megkoronázták fantasztikus pályafutását
A közelmúlt két meghatározó teniszezője is méltán csatlakozott az ”elit alakulathoz”, a Hírességek csarnokába, ahová csak a sportág legkiválóbb kiválóságai nyernek bebocsátást. Rajtuk kívül Sven Davidson, az 1957-es Roland Garros bajnoka és Russ Adams fotós került még be.
Sampras – aki 1971. augusztus 12-én, Washingtonban látta meg a napvilágot – 1988 és 2002 között 64 viadalt, köztük 14 Grand Slam-tornát nyert. Profi pályafutásának kezdetétől kevesebb, mint fél évtizedet kellett várnia, hogy a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján az élre álljon, 1993. április 12-én kezdődött először nevével a rangsor.
Az Ausztrál Openen kétszer (1994 és 1997), a US Openen ötször (1990, 1993, 1995, 1996 és 2002), Wimbledonban pedig hétszer (1993, 1994, 1997, 1998, 1999 és 2000) diadalmaskodott, a Roland Garroson azonban soha sem tudott győzni.
Füves pályán ellenállhatatlan volt, fénykorában elképzelhetetlen volt, hogy bárki is megszorítsa az angol nemzetközi teniszbajnokságon. A másik nagy kedvence Flushing Meadows volt, ahol pályafutása első és utolsó Grand Slam-győzelmét aratta.
Utolsó GS-szezonjában, 2002-ben Melbourne-ben a negyeddöntőig jutott, Párizsban viszont már az első körben búcsúzni kényszerült. Wimbledonban a legjobb harminckettő között esett ki, a US Openen viszont parádés teljesítménnyel, hazai közönség előtt győzelemmel búcsúzott. A fináléban honfitársát, ősi riválisát, Andre Agassit múlta felül.
Sampras 286 héten át vezette a világranglistát, ebből 102 héten át - 1996 áprilisa és 1998 márciusa között - megszakítás nélkül. Összesített mérlege: 762 győzelem, 222 vereség, ezzel 43 millió dollárt keresett.
Az amerikai csillaghoz hasonlóan Arantxa Sanchez-Vicario is 1971-ben született, a spanyol klasszis december 18-án, Barcelonában jött a világra. Sampras-szel ellentétben Roland Garros-specialistának vallhatta magát, háromszor is győzni tudott Párizsban.
A női teniszezők között ő volt az első spanyol, aki nem talált legyőzőre Wimbledonban. Nemcsak egyesben, hanem párosban is remekelt, ebben a műfajban hat, vegyespárosban pedig négy GS-tornagyőzelmet számlál.
Egyéniben összesen 29, párosban 67 tornán lett első, 1995-ben egyéniben és párosban is világranglista-vezető volt.