Amikor 2000-ben Marat Szafin - nincs jobb szó rá - lelőtte a pályáról a legendás Pete Samprast (6:4, 6:3, 6:3), azt gondoltuk, soha többé nem lesz ennyire egyértelmű döntő az US Openen, legalábbis abban az esetben, ha a címmérkőzést két igazi világklasszis vívja.
Lleyton Hewitt hiába feszült meg, egyszerûen nem tudta tartani a lépést ellenfelével – 0:6, 6:7, 0:6 lett a vége
Lleyton Hewitt hiába feszült meg, egyszerûen nem tudta tartani a lépést ellenfelével – 0:6, 6:7, 0:6 lett a vége
Éppen egy év múltán aztán kiderült, van egyértelműbb diadal: 2001-ben ismét Sampras volt a szenvedő alany, ezúttal Lleyton Hewitt bánt el vele, de nagyon, 7:6, 6:1, 6:1 formájában. Hanem most itt van egy fiatalember, aki az imént említett Hewitt-parádé idején még csak barátkozott a profitenisz légkörével - azóta viszont a legnagyobbak közé emelkedett: Roger Federer. Megcsinálta azt, amit Richard D. Sears bizonyos Howard Taylorral. Hogy kik ők? Nos, 1884-ben ők vívták az US Open döntőjét, amelyben Sears négy szettben diadalmaskodott, két 6:0-t is kiosztva ellenfelének. Azóta nem láttak ilyet az amerikai Grand Slam-tornán. Federer most "felelevenítette" a 120 éves emléket, ráadásul úgy, hogy Searsszel ellentétben a lehető legrövidebb módon ért az út végére, vagyis három játszmában, a szenvedő fél pedig éppen Hewitt volt, az az ember, aki szettveszteség nélkül masírozott el a fináléig, és aki olyan formába hozta magát, mint 2001-ben, amikor az egész teniszvilág a lába előtt hevert. Az egyik leggyorsabb teniszező, aki valaha ütőt ragadott, összpontosítás, játékterv terén szintén világklaszszis - no de akkor milyen jelzőkkel illessük legyőzőjét, Federert? Inkább nem is keresünk rá szavakat. Korunk maestrója a legelső ütéstől kezdve dominált a vonalak között, az első szettre például 18 percet szánt, ennyi idő kellett neki a 6:0-hoz. Az elsőhöz. Huszonnégy pontot szerzett ebben a játszmában, Hewitt ötöt. Félelmetes. A másodikat 2:0-val nyitotta, vagyis a mérkőzés első nyolc játékát behúzta, mire Hewitt nagy nehezen "megjelent" az eredményjelzőn, és ha a fejpántos svájci figyelme nem hagy ki egy pillanatra sem (merthogy kihagyott), akkor elkerülte volna a rövidítést - habár így sem kell szégyenkeznie, a tie-breakben ismét ő volt az úr. Hewitt megrogyott, érezte, semmi keresnivalója sincs a pályán ezen a vasárnap délutánon, és bár próbálta elkerülni az újabb hatalmas verést, igyekezete hiábavaló volt. Bumm, még egy 0:6.
Roger Federer megnyerte idei harmadik Grand Slam-tornáját is, és még egyértelműbbé tette: nincs nála jobb a világon. Hogy lesz-e, egyelőre nem tudhatjuk, de azt azért lássuk be, rendkívül nehéz elképzelni, milyen lehet az a teniszező, aki túltesz rajta. "Sokat kivett belőlem ez a verseny, kimerültem, ezért két hétig pihenni fogok. Megfelelően fel kell készülnöm az idény hátralévő részére, mert nem szeretnék mellékszereplő lenni" - ismertette rövid távú céljait a svájciak főhőse. Hewitt pedig azzal vigasztalhatja magát, hogy az idei négy Grand Slam-tornán mindig a későbbi bajnoktól kapott ki, háromszor Federertől, egyszer pedig Gaston Gaudiótól. Igaz, a svájcitól elszenvedett vereségek mély nyomot hagyhattak a lelkivilágában, hiszen mind a három alkalommal kapott 6:0-s szettet. A vasárnapi döntőben kettőt is.
AMERIKAI NEMZETKÖZI BAJNOKSÁG, US OPEN, FLUSHING MEADOWS (17 750 000 dollár, kemény pálya) Férfi egyes Döntő: Federer (svájci, 1. kiemelt)-Hewitt (ausztrál, 4.) 6:0, 7:6, 6:0
ATP-CHALLENGERTORNA, HUNGARIAN OPEN, BUDAPEST (50 000 dollár, salak). A magyarok eredményei. Páros. 1. forduló: Gorcsics, Smit (bosnyák, holland)-Gödry Botond, Nagy Zoltán 6:3, 5:7, 6:3