Jacques Rogge bejelentésének a dél-koreaiak örültek a legjobban (fotó: Action Images) |
A voksolás előtt a szakértők által a nagy esélyesnek tartott Pjongcsang kandidálása két, a hajrában elbukott szavazás (2010, 2014) után harmadszorra sikerrel járt, így az 1988-as szöuli játékok után Dél-Korea ismét olimpián láthatja vendégül a világ legjobb sportolóit.
A Münchenben összegyűlt több ezer ember hangos hurrogással fogadta a 2018-as téli olimpia helyszínének kijelölését, amelyen a dél-koreai Pjongcsang előzte meg a bajor fővárost. „Sajnálatos az eredmény, de újra kandidálunk – jelentette ki szerdán a durbani eredményhirdetést követően a német televíziónak Ludwig Spaenle bajor kulturális miniszter. – A mai döntésben fontos tényező volt, hogy Pjongcsang immár harmadszor pályázott.” MTI |
A szavazás már az első körben eldőlt, miután a dél-koreai város elnyerte a szavazatok abszolút többségét a franciaországi Annecyvel és a németországi Münchennel szemben, így először rendezhet olimpiát. A koreai pályázat a 95 szavazatból 63-at kapott meg, Münchenre 25-en, Annecyre pedig heten voksoltak. Legutóbb 1995-ben fordult elő, hogy kettőnél több jelentkező esetén már az első körben véget ért a voksolás, akkor Salt Lake City előzte meg három riválisát a 2002-es téli játékok lebonyolításáért.
A dél-koreai város pályázatában a téli sportok iránti növekvő ázsiai érdeklődést hangsúlyozták. Az utóbbi években igazi síparadicsommá váló Pjongcsang egyben új és óriási piacot is jelenthet a NOB számára.
Az összes helyszín könnyen megközelíthető, fél órán belül elérhető bármelyik verseny, amelyeket korszerű és modern létesítményekben bonyolítanak le. A környezet védelme és a fenntartható fejlődés biztosítása is erős eleme volt a páláyzatnak, a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett.
„Ez országunk egyik legszebb napja, népünk és fiataljaink milliói álmodnak a téli sportokkal” – mondta a pjongcsangi „Új horizontok” elnevezésű pályázat vezetője, Cso Jang Ho.
A téli olimpiák történetében harmadszor lesz házigazda ázsiai város, Szapporo (1972) és Nagano (1998) révén korábban Japánban rendezték meg már a téli játékokat, míg Szöul 1988-ban a nyári olimpiát bonyolította le.
Vajda László személyében egy magyar szakember is szerepet játszott abban, hogy szerdán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 123. ülésszakán Pjongcsangnak ítélte oda a 2018-as téli játékok rendezési jogát. Vajda az mr1 Kossuth Rádiónak a durbani helyszínről adott nyilatkozatában elmondta, a pályázati bizottságban az elmúlt két évet rendkívül feszített tempóban dolgozták végig. MTI |
Lakosság: 47 ezer fő Pjongcsangban, 1.5 millió Kangvon tartományban |
Korábbi jelentkezés: a 2010-es rendezésért Vancouverrel, a 2014-es rendezésért pedig Szocsival szemben maradt alul |
Korábbi olimpia az országban: 1988-as nyári játékok Szöulban |
Költségvetés: 3.5 milliárd dollár |
Versenyhelyszínek száma: 13, ebből hat még megépítendő |
Értékelés: A NOB szemlebizottsága külön kiemelte az utazási idő csökkentésére irányuló tervet, valamint azt a támogatást, amelyet a helyi, a tartományi és a teljes dél-koreai lakosság tanúsít a játékokkal kapcsolatban. |
Előnyök: A versenyhelyszínek közül mindegyik elérhető 30 percnyi autózással, erős támogatás a lakosság, a kormány és az üzleti szféra szereplői részéről egyaránt. |
Hátrányok: Kevésbé ismert név, mint például München, ráadásul a Koreai-félsziget 1953 óta tulajdonképpen háborús övezet, Észak- és Dél-Korea fegyveres konfliktusa ugyanis nem békeszerződéssel zárult, hanem fegyverszünettel. A demilitarizációs övezet Kangvonon keresztül húzódik, tehát azon a tartományon át, amelyben Pjongcsang található. |
Forrás: MTI |
Pjongcsang München Annecy |
Évszám | Rendező város | Résztvevő nemzetek száma | Versenyszámok | Résztvevő sportolók száma |
1924 | Chamonix (francia) | 16 | 16 | 258 |
1928 | St. Moritz (svájci) | 25 | 14 | 464 |
1932 | Lake Placid (amerikai) | 17 | 14 | 252 |
1936 | Garmisch-Partenkirchen (német) | 28 | 17 | 646 |
1940 | Szapporo (japán) | – | – | – |
1944 | Cortina d'Ampezzo (olasz) | – | – | – |
1948 | St. Moritz (svájci) | 28 | 22 | 669 |
1952 | Oslo (norvég) | 30 | 22 | 694 |
1956 | Cortina d'Ampezzo (olasz) | 32 | 24 | 821 |
1960 | Squaw Valley (amerikai) | 30 | 27 | 665 |
1964 | Innsbruck (osztrák) | 36 | 34 | 1091 |
1968 | Grenoble (francia) | 37 | 35 | 1158 |
1972 | Szapporo (japán) | 35 | 35 | 1006 |
1976 | Innsbruck (osztrák) | 37 | 37 | 1123 |
1980 | Lake Placid (amerikai) | 37 | 38 | 1072 |
1984 | Szarajevó (jugoszláv) | 49 | 39 | 1272 |
1988 | Calgary (kanadai) | 57 | 46 | 1423 |
1992 | Albertville (francia) | 64 | 57 | 1801 |
1994 | Lillehammer (norvég) | 67 | 61 | 1737 |
1998 | Nagano (japán) | 72 | 68 | 2176 |
2002 | Salt Lake City (amerikai) | 77 | 78 | 2399 |
2006 | Torino (olasz) | 80 | 84 | 2508 |
2010 | Vancouver (kanadai) | 82 | 86 | 2632 |
2014 | Szocsi (orosz) | ? | ? | ? |
2018 | Pjongcsang (dél-koreai) | ? | ? | ? |
1940-ben és 1944-ben a II. világháború miatt nem rendeztek olimpiát. |