Elcsalt aranyak, disszidens világbajnokok

KARÁDI ZOLTÁNKARÁDI ZOLTÁN
Vágólapra másolva!
2010.02.13. 11:55
null
Huszár Erika (jobbra) és Knoch Viktor egyaránt pontszerző helyen végzett Torinóban (Fotó: Török Attila)
Címkék
Ha olimpiai bajnoka nem is, nagy egyéniségei azért voltak a magyar sportnak a téli olimpiákon. A mieink mérlege eddig „csak" két ezüst- és négy bronzérem, viszont a nyári játékokkal ellentétben a téli versenyeken eddig minden alkalommal részt vettünk, még ha gyakran csak jelképes szinten is képviseltettük magunkat.


Így például az első, 1924-es, a franciaországi Chamonix-ban megrendezett játékokon, amelyet csak utólag nyilvánítottak az első téli olimpiának. Az úgynevezett „Nemzetközi Téli Sporthéten" négy versenyzővel képviseltettük magunkat, különösebb eredmény nélkül, ám az mindenképpen említést érdemel, hogy a sífutásban és északi összetettben induló Szepes Béla négy évvel később Amszterdamban gerelyhajításban ezüstérmes lett. Ő volt az első magyar sportoló, aki téli és nyári játékokon egyaránt elindult.

A MAGYAR HELYEZETTEK
Ezüstérem (2): 1948, St. Moritz: Kékesy Andrea, Király Ede (műkorcsolya, páros), 1980, Lake Placid: Regőczi Krisztina, Sallay András (műkorcsolya, jégtánc)  
Bronzérem (4): 1932, Lake Placid és 1936, Garmisch-Partenkirchen: Rotter Emilia, Szollás László (műkorcsolya, páros), 1952, Oslo és 1956, Cortina d,Ampezzo: Nagy László, Nagy Marianna (műkorcsolya, páros)  
4. hely (4): 1932, Lake Placid: Orgonista Olga, Szalay Sándor (műkorcsolya, páros), 1936, Garmisch-Partenkirchen: Szekrényessy Piroska, Szekrényessy Attila (műkorcsolya, páros), 1948, St. Moritz: Pajor Kornél (gyorskorcsolya, 10 000 m) 2006, Torino: Huszár Erika (rövidpályás gyorskorcsolya, 1500 m)
5. hely (4): 1948, St. Moritz: Király Ede (műkorcsolya), 1972, Szapporo: Almássy Zsuzsa (műkorcsolya), 1976, Innsbruck: Regőczi Krisztina, Sallay András (műkorcsolya, jégtánc), 2006, Torino: Knoch Viktor (rövidpályás gyorskorcsolya, 1500 m)  
6. hely (1): 1968, Grenoble: Almássy Zsuzsa (műkorcsolya

Szerencsére nem kellett sokat várnunk az első éremre: a harmadik ötkarikás játékokon, az Egyesült Államokban, Lake Placidben megrendezett olimpián a magas utazási költségek miatt csak két műkorcsolya párosunk indult, ám mindkettő remekül szerepelt: a Rotter Emília, Szollás László duó bronzérmes, az Orgonista Olga, Szalay Sándor páros pedig negyedik lett.

Hasonló eredményeket értek el a mieink négy évvel később, a németországi Garmisch-Partenkirchenben, ám ez a szereplés ezúttal csalódást hozott, hiszen az előző három esztendőben a Rotter, Szollás duó volt a világbajnok párosban, s joggal várta tőlük a közvélemény, hogy az olimpián is a dobogó tetejére állnak, de ezúttal is „csak" bronzérmesek lettek. A negyedik hely ezúttal a Szekrényessy testvéreknek, Piroskának és Attilának jutott.

A II. világháborút követően a svájci St. Moritz rendezte az 1948-as téli olimpiát, amely mind a mai napig a legsikeresebb volt versenyzőink számára. És még lehetett volna sikeresebb is, hiszen a semleges szakemberek szerint a legjobb előadást Kékessy Andrea, Király Ede műkorcsolya párosunk produkálta, ám a pontozók egy belga párost hoztak ki győztesnek. Király a férfiak versenyében ötödik helyen zárt, s a sikerek ezzel még nem éretek véget, hiszen a gyorskorcsolyázó Pajor Kornél is szerzett egy negyedik helyet 10 000 méteren.

Érdekes párhuzam, hogy mind párosunk, mind pedig Pajor, a következő évben megnyerte a világbajnokságot, ám a vb után Kékessy és Pajor, egy évvel később pedig az egyéniben Európa-bajnoki címet szerző Király sem tért haza, akkori szóval élve disszidált.

Pajor Svédországban telepedett le, a skandináv ország színeiben még világ- és Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Felvetődik a kérdés: mit érhettünk volna el a következő olimpiákon, ha ők itthon maradnak?

Szerencsére a távozók mellett azért itthon is maradtak még versenyzők, így a műkorcsolyázó Nagy testvérpár, akik az 1952-es oslói és a négy évvel későbbi, Cortina d'Ampezzóban rendezett játékokon is a dobogó harmadik fokára állhattak fel. Az ő visszavonulásukat követően azonban két pontmentes olimpia következett.

Igaz, 1964-ben már ott volt a női műkorcsolyázók mezőnyében a mindössze 13 esztendős Almássy Zsuzsa, aki akkor még csak a 17. lett, ám négy évvel később, a grenoble-i olimpián már pontszerző, hatodik helyen zárt.

1972-ben a japán Szapporóban már egyedül ő képviselte színeinket – ez a legkisebb létszámú magyar küldöttség az olimpiák történetében – ám ő annál eredményesebb volt: a négy évvel korábbi teljesítményét felülmúlva ezúttal ötödik lett – ami után viszont, legnagyobb sajnálatunkra 21 évesen visszavonult.

Nem mellesleg jegyezzük meg, ezidáig mindössze ötször volt arra példa, hogy a magyar olimpiai küldöttség minden tagja az első hat között végzett: nyári játékokon 1904-ben St. Louisban, míg télen 1932-ben, 1956-ban, 1972-ben és 1980-ban.

Utóbbin a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpárosunk indult. A szakág az 1976-os téli olimpián debütált, s a mieink már itt is az ötödik helyen végeztek, négy évvel később pedig Lake Placidben, pedig ezüstérmesek lettek.

Az ezüst is kitűnő eredmény volt, habár a semleges szakértők szerint a mieink jobban rászolgáltak a győzelemre, mint a végül győztes Linicsuk, Karponoszov duó, de a szovjet bírólobbinak köszönhetően végül be kellett érnünk a második hellyel. A kilenc bíró 5:4 arányban hozta ki nyertesnek a szovjeteket. Pontszámban ez 0.96-os, vagyis nagyon kicsi különbséget jelentett. Egy hónappal később Regőczyék megszerezték a világbajnoki címet, majd visszavonultak.

Lake Placid után negyedévszázados „csend" következett, pedig ebben az időszakban is voltak nagyszerű sportolóink: így például a gyorskorcsolyázó Hunyady Emese, aki 1984-ben még magyar színekben indult, majd egy évtizeddel később már az osztrákoknak nyert olimpiai aranyat. Vagy az Engi Klára, Tóth Attila jégtáncpáros, amely két olimpián is éppen csak lemaradt a pontszerzésről, majd ezt követően a profik közé állt, ahol aztán megszerezte az áhított világbajnoki érmet.

Mindenképpen említést érdemel a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina, aki egyedüli magyar versenyzőként vett részt négy téli olimpián. Az ő rekordját állíthatja be Vancouverben Sebestyén Júlia.

És ezzel el is jutottunk Torinóig, ahol a rövid pályás gyorskorcsolyázók révén újra volt pontszerző versenyzőnk: Huszár Erika a negyedik, Knoch Viktor pedig az ötödik helyen végzett az 1500 méteres versenyszámban.

Ők akár Kanadában, sőt, akár négy év múlva, Szocsiban is folytathatják az olimpiai pontgyűjtést.

MAGYAR SZEREPLÉS A TÉLI JÁTÉKOKON 
Év I. II. III. IV. V. VI. pont versenyző
1924 - 0 4
1928 0 12
1932 1 1 7 4
1936 1 1 7 25
1948 1 1 1 10 22
1952 1 4 12
1956 1 4 2
1960 0 3
1964 0 28
1968 1 1 10
1972 1 2 1
1976 1 2 3
1980 1 5 2
1984 0 9
1988 0 5
1992 0 24
1994 0 16
1998 0 17
2002 0 25
2006 1 1 5 19
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik