Döbbenetes versennyel zárult a 2004-2005-ös Világkupa-sorozat a planicai óriássáncon. A tegnapi bemelegítés során Björn Einar Romören elképesztő, 234.5 méteres szárnyalást mutatott be, épségben leérkezve, biztosan talajt fogva, vagyis világcsúcsot ért el - a régi Matti Hautamäkié volt 231 méterrel.
Björn Einar Romören sérülés nélkül ért földet elképesztô ugrásai végén
Björn Einar Romören sérülés nélkül ért földet elképesztô ugrásai végén
Természetesen nem mehetett biztosra, az első sorozatban nem is sikerült ilyen fényesen az ugrása, csak a hatodik helyen állt. Aztán a második sorozatban Hautamäki egyszerűen nem akart leesni: a finn versenyző edzője már a szinte soha véget nem érő szárnyalás közepén talpon volt, és pillanatokkal később kiderült, okkal, hiszen Romören rekordja mindössze 70 percet élt, ellenfele egy méterrel túlugrotta!
Sokáig nem örülhetett e csodálatos ugrásnak, öt perccel később ugyanis megint jött a norvég, aki bebizonyította, hogy óriási nyomás alatt is képes a csodára. A legújabb, tegnap immár harmadszor átírt világcsúcs 239 méter - de ezzel még mindig nem volt vége az izgalmaknak!
Janne Ahonent a mentôk vitték el, hiába szállt 240 méterre
A Világkupa-sorozatot korábban már megnyerő Janne Ahonen mindent bevetett, csakhogy a rendkívüli, 240 méteres ugrása végén 100 kilométeres óránkénti sebességgel a csípőjére zuhant, így a mentők szállították el a helyszínről. Romören ünnepelhet, hiszen példátlan sikert ért el, egy nap alatt kétszer volt képes átírni a rekordok könyvét, ám ezzel együtt Ahonen súlyos sérülése felveti a kérdést: érdemes-e mindenáron hajszolni a csúcsokat?! ---- E ---- &