Ha durván kisarkítva vázoljuk fel az alaphelyzetet, a nagy spanyol rangadó előtt mondhatjuk, hogy a Barcelona világhírű középpályájával, a Real Madrid kiváló csatárjátékával kerekedhet vetélytársa fölé. Igaz ugyan, hogy Lionel Messivel a katalán csapat tudhatja magáénak a világ legjobb gólszerzőjét, de a támadók összerejét tekintve a madridiak erősebbnek tűnnek, nem véletlen, hogy Cristiano Ronaldo, Gonzalo Higuaín és Karim Benzema is ott van a spanyol bajnoki góllövőlista első öt helyének valamelyikén (ráadásul a kivételes bőséget jelzi, hogy az említett három labdarúgóból alighanem csak kettő fér be szombaton a kezdők közé).

A fenti tételből kiindulva a legfőbb kérdés a Real szempontjából, hogy képes lesz-e kihasználni támadóarzenálját, vagyis tud-e villámsebes ellentámadásokkal labdát és területet adni a ragyogó befejező embereknek. Furcsa módon erre a Barcelona ellen elvileg nyílik lehetőség, hiszen Guardiola előszeretettel tolja feljebb csapata védekezését, ami azzal jár, hogy labdavesztés esetén (tegyük hozzá, ilyen eset Barcelonában oly ritka, hogy már-már turistalátványosságnak számít) néhány gyors passzal gólhelyzetbe lehet kerülni ellene.

Ha valaki kételkedik ebben, gondoljon a Chelsea szerdai győztes góljára vagy mondjuk a Milan tavaly őszi, barcelonai Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésére, amelynek nyitó mozzanataként Alexandre Pato zavartalanul végiggaloppozott a Barca térfelén, és magától értetődő természetességgel lőtt Víctor Valdés kapujába.

Talán az is tanulságos, hogy a milánói brazil góljánál éppúgy az 1. percben gabalyodott össze a katalán védelem, ahogyan az őszi Real Madrid–Barcelona bajnokin (1–3), amelyen Karim Benzema góllal büntette a megingást. Lehet, hogy készülnek valami meglepetéssel a madridiak az első másodpercekre? Ezt meglátjuk a meccsen – viszont mi nézzünk meg néhány véleményt a csúcsrangadó előtt.

Statisztika innen-onnan

A bajnokságban még sosem szenvedett vereséget a Real Madrid, ha Cristiano Ronaldo gólt szerzett – ha a portugál betalál, 57győzelem és 2 döntetlen a mérleg a Primera Divisiónban. Más kérdés, hogy a Real 324 perce nem talált be bajnokin a Camp Nouban (ebből a „ronaldós” mérleget is megvonhatjuk), a Barca pedig 54 tétmérkőzés óta veretlen a stadionjában – 2010 szeptemberében a Hércules győzött a Camp Nouban, azóta senki. Az egymás elleni összevetésben nyolcvan év után kerülhet előnybe a Barcelona, ha szombaton győz – ez persze csak „kozmetikum”, ha a Real Madrid megőrzi előnyét, és megnyeri a bajnokságot.

Fordítsuk figyelmünket Messire és Cristiano Ronaldóra – a két világklasszis 2009 óta vív távpárbajt a Primera Divisiónban, statisztikáik elképesztőek. Párbajuk ma is reflektorfényben lesz – más kérdés, hogy valószínűleg nem (csak?) ez dönti el a csúcsmérkőzést. És hogy a csúcsmérkőzés eldönti-e a bajnokságot? Madridi győzelem esetén minden bizonnyal, döntetlen esetén nehéz elképzelni négy forduló alatt két Real botlást, a barcelonai siker pedig – mint azt Morientes is elmondta – alighanem félelmet plántálna a fővárosiak szívébe...