Meddig tart a bíró hatásköre? Mi a különbség a felnőtt- és az utánpótlásmeccsek vezetése között? Köztudottan nem egyszerű a „sporik” dolga, és elképzelhetetlen, hogy a döntéseik mindenkinek megfeleljenek. A legtöbben mégis kritikusan szemlélik a tevékenységüket. Olyan játékvezetők beszélnek a munkájukról, akik a felnőttek és az utánpótláskorúak mezőnyében is kellő tapasztalatot gyűjtöttek.

Női kézilabdában is a hajrájához ért a 2018/19-es évad, amely mérföldkőnek számított a tavaly nyáron junior-világbajnoki címet nyert válogatott tagjainak. Az utánpótláskorból ezennel kilépő játékosok elmúlt egy évéről, a fejlődésükről, illetve az új generációról a juniorválogatott szövetségi kapitányát, az MTK edzőjét, Golovin Vlagyimirt kérdeztük.

Csak az ifjúsági fiúknak sikerült feljutniuk a főtáblára a Platja d’Aro-i spanyol nemzetközi bajnokság korosztályos csapatversenyeinek selejtező csoportköréből. A serdülő fiúk és lányok egyaránt másodikok lettek triójukban.

Az ifjúsági cselgáncsválogatott kétségkívül gyengébb lett a tavalyi összetételéhez képest. A fiúk vezetőedzőjével, Bíró Norberttel beszélgettünk az erőviszonyokról, valamint arról, milyen feladatok előtt áll a csapat.

A még mindig csak 21 éves Kitl Miklós pályafutása álomszerűen kezdődött a labdarúgó NB I-ben, hiszen 2014-ben, az élvonal akkori legfiatalabb játékosaként, az első meccsén rögtön gólt lőtt a Ferencvárosnak. Az első idényében 26 mérkőzésen lépett pályára, négy gólt szerzett és rögtön az évad legjobb fiatal játékosának is megválasztották a védekező középpályást. Ezután Diósgyőrbe szerződött, azóta azonban már csak 22 meccs jutott neki az NB I-ben, gólt az élvonalban már nem is szerzett, tavaly óta pedig már a másodosztályú Dorogban igyekszik újraépíteni magát. Tanulságos útjáról az utanpotlassport.hu-nak adott interjúban beszélt.

A biliárdszövetség sznúker szakága az utánpótlásért: három város négy termében képzett oktatók várják az ifjú érdeklődőket, hogy megismertessék velük a játék alapjait. Ez azért nagyon fontos, mert a rossz beidegződéseket érettebb korban csaknem lehetetlen eltüntetni.

A szerdai első nap után két egyéni és versenyzőnk, András Csaba és Dari Helga, valamint a fiúknál, párosban az András Csaba, Both Olivér kettős maradt versenyben a spanyol nemzetközi bajnokságon, az ifjúságiak versenyében. A magyar páros egészen a döntőig menetelt!

Nyolc évre volt szüksége utánpótláskorú röplabdázóinknak ahhoz, hogy − önerőből − jussanak ki a korosztályos Európa-bajnokságra; az U18-as lányok 2010-es sikere után 2018-ban, az U17-es hölgyek vehettek részt az Eb-n. Mindezt figyelembe véve kijelenthető, a magyar röplabdasport jócskán elmarad az európai elittől. Ennek okairól, valamint a szükséges változásokról beszélgettünk a hazai utánpótlás szakágvezetőjével, Szabados Istvánnal.

Piros Zsombor a nyolcaddöntőben esett ki a 46 600 euró (14,7 millió forint) összdíjazású ostravai salakpályás férfi challenger-tenisztornán.

Piros Zsombor a nyolcaddöntőben esett ki a 46 600 euró (14,7 millió forint) összdíjazású ostravai salakpályás férfi challenger-tenisztornán.

„Nem titkolt szándékom, hogy a kontinensviadalon és a tallinni világbajnokságon is érmet szerezzek, de van néhány olyan versenyző, aki borsot törhet az orrom alá. Ilyen például az osztrák Markus Ragginger, akitől az ausztriai felkészülési versenyen kikaptam már az idén. Ez azonban cseppet sem keserít el, mivel mindig megerősítenek az ehhez hasonló pofonok” − vélekedik a 19 éves világbajnok birkózó, Szőke Alex az idei esélyeiről a korosztályos világversenyeken.

A magyar női kosárlabda egyértelműen fejlődő tendenciát mutat. Ezt bizonyítják a 2018-as eredmények is; mindössze öt olyan európai ország volt, amely elmondhatta magáról, hogy az U20-as, az U18-as és az U16-os A divíziós Eb-n, illetve az U17-es világbajnokságon is részt vehetett, s ebből az ötből csupán három érte el azt a bravúrt (köztük Magyarország is), hogy mindegyik FIBA-tornán a legjobb nyolc közé jutott. Két neves szakembert, a Csata DSE vezetőedzőjét, Tursics Sándort, valamint a KSC Szekszárd mesterét, Zseljko Djokicsot kérdeztük arról, milyen helyzetben is van napjainkban a női szakág.

A Körmend férfi kosárlabdacsapata 1987-ben első vidéki egyesületként nyerte meg a felnőtt magyar bajnokságot. A kisvárosban akkor szinte vallássá vált a kosárlabda, az évek múltával azonban több nehézséggel is meg kellett küzdenie a klubnak. Az utánpótlásban mai napig bízik a vezetőség.

A hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia vasárnap mindenkit lenyűgözött, miután a rendkívül szűk bakui versenypályán 14 helyet tudott javítani a hétvége második futamán. Bár a jelek szerint egyre jobban megszokja a Forma–2 jelentette kihívást, a két hét múlva esedékes spanyolországi teszteken – jelen állás szerint – nem ülhet Forma–1-es autóba.

Az U20-astól egészen az U14-es korosztályig valamennyi évjáratban ünnepelhettek bajnoki címet a székesfehérvári jégkorongozók a most véget ért évadban. Az Ocskay-akadémia sportigazgatójával, Fekti Istvánnal beszélgettünk a sikerek jelentőségéről, a kilencéves működésükről és a végső célokról.

Sorozatunkban utazásra invitáljuk olvasóinkat – a sportágak birodalmába. Túrakalauzunk egy-egy utánpótláskorú sportoló, edző és felnőtt klasszis lesz; az ő segítségükkel igyekszünk bemutatni, milyen adottságok birtokában érdemes belevágni egy-egy sportágba, no meg azt, hogy mire számíthatnak azok a fiatalok, akik már ki is nézték maguknak valamelyik edzőtermet, pályát vagy éppen uszodát. Ezúttal annak jártunk utána, miért jó a labdarúgás?