A Fener portugálja megtestesít mindent, amit Lisszabonban utálnak a Portóban: arrogancia és végtelen magabiztosság. Az év meccse jön ma az Európa Ligában. Benfica.

Heynckes úgy ment haza a Barca leiskolázása után, hogy majd szétfeszült az örömtől, de hiába hitte azt, hogy a világ tetején ül, a házában tartott vendégség visszarángatta a földre.

Pérez bedurvult, lenyomta a Gombot, és nemcsak bezsebelte az Ideális kommentelőitől a fagyit, de egy díszdobozos DVD-vel kedveskedhet Brawnéknak, aminek a címe: "Ilyen a versenyzés!"

A Dortmund legnagyobb sikere az volt, hogy hiába akarta lassítani a játékot a Real, szétrohanták őket a németeket, Lewandowski pedig bohócsipkát húzott a spanyol védelemre.

Marko Vujin, a magát kétszer titokban eladó sztár egyértelmű húzóember volt Kielben, pedig tudtuk, mit és hogyan csinál. De ha van igazság, ezt még egyszer nem tudja megcsinálni.

A játékbeli dominancia mértékének enyhülése törvényszerű, de a védekezésre gyakorolt hatása katasztrofális. Aztán ott van az is, hogy néhány éve Henry és Eto'o indult a két szélről...

Gyönyörű autókról, szimpatikus pilótákról, számos újoncról, s persze a csapatot körüllengő rock 'n' roll hangulatról maradtak örökre emlékezetesek. Ideális ív.

Tegnap eldördültek az Auróra ágyúi, de a Dortmund is kell a német trónfosztáshoz. A BVB ott a legerősebb, ahol a Madrid a leggyengébb, de José érzi a vérszagot, és tapasztalt vadász.

Fordult a kerék a csúcsfociban. Volt már ilyen máskor is, csak ennek most úgy lett megadva a módja, hogy szinte szóhoz sem jut az ember. Ich habe fertig.