Japán szerdára virradóra kijózanodott. Kedden még tartott a mámor, estére köddé foszlott a remény. Ahogyan azt várni lehetett, a boldogság, a hit átcsapott bánatba, ám másnap reggelre azt is elfújta a monszun szele. Délután kiürültek a városok, aki csak tudta, nézte a televíziót, a repülőterek és a vasútállomások várójában is a készülékek előtt ült mindenki, akinek indult a járata, fancsali arccal hagyta ott a tömeget.