Gilardino, Borriello: Gyere közelEbb

Talán még ki sem hevertük a nyári átigazolások hercehurcáit és kacsáit, alig sirattuk el kedvenc klubunk eladottjait, helyeztük el a kidobott pénzről elnevezett kategóriába a nyáron még zseniális csodatranszferként beharangozott érkezőket, máris tarkónkon érezzük a januári transzferidőszak jeges leheletét. Az olaszok a transzferügyekben mindig is az élen jártak: ha minőségben mostanában nem is mindig, de mennyiségben, meglepetésekben, bonyolultságban és átláthatatlanságban mindenképpen. Így történt ez január legelején is, hiszen a topligák többségében eléggé álmosan kezdtek a csapatok – nem úgy Taljánországban!

Kezdjük mindjárt a Villarreal válogatott csatárával, Giuseppe Rossival, aki nem lévén tekintettel idejekorán elkészült életrajzára és adatbankjára, alighanem kihagyja a nyári Európa-bajnokságot súlyos őszi sérülése miatt. Hogy hogyan jön ez ide? Úgy, hogy megindult a helyezkedés Rossi válogatottban betöltött pozíciójáért, ugyanis mostanában az olasz nemzeti csapat finoman sem dúskál gólerős támadókban, így aztán két támadó is a squadra azzurrát szem előtt tartva váltott klubot.

Kezdjük Marco Borriellóval, akit a Roma félmillió euróért kölcsönadott a Juventusnak a nyárig, amikor majd a 29 éves csatárt további nyolcmillióért cserébe végleg megvásárolhatják a „zebrák". A válogatottban utoljára februárban szereplő Borriello természetesen azzal a szándékkal mondott igent az „Öreg Hölgynek", hogy onnan váltsa meg jegyét az Eb-re; egyébként a rómaiak a nyáron még tízmilliót adtak érte a Milannak. Őt egy Európában igencsak ismeretlen támadóval pótolná a fővárosi egylet: az uruguayi Nicolás Lópezzel. A 18 éves futballistát hazájában az új Daniel Fonsecának tartják, és már a nyáron több Serie A-s klub legyeskedett körötte, egyesülete, a Nacional és nemzeti szövetsége minden erőfeszítése ellenére is. Végül kétmillió euróért tehetett szert játékjogára a Roma, és az egyelőre az ifjúságiak között akklimatizálódó ék évi 200 ezer eurót keres. Nem is rossz tanoncbér!

A másik olyan klubot váltó támadó, aki egy szebb tavaszt, ebből kifolyólag pedig ukrán-lengyel nyári elfoglaltságot remél, Alberto Gilardino, aki nyolcmillió euróért hagyta le a Fiorentinát a Genoáért. A Borriellóhoz hasonlóan egy Eb-selejtezőn bevetett, ott egy gólt vágó, és két 2011-es felkészülési mérkőzésen pályára lépett „Gila" mutatói látványosan estek a Fiorentinánál 2008 óta (19, 15, 12, most decemberig 2 bajnoki találat), így érett már a klubváltás. Első genovai edzésén 2000 fanatikus köszöntötte az éket, akinek érkezése befolyásolja majd a Panathinaikosznak kölcsönadott Rudolf Gergely sorsát is. Az igen sármos világbajnokért (azaz Gilardinóért) nem mellesleg 62.9 millió eurót fizettek már ki csapatai karrierje során; most, ha ismerné a Piramis Gyere közelebb c. dalát, alighanem azt dúdolná a kontinenstornának és egy egykori formájának címezve.

Ha megengedik, visszatérnénk még pár pillanata csatárfronton a Juventushoz, ahol bőszen árulják az Amauri, Vincenzo Iaquinta, Luca Toni csodatriót (csoda sokat buktak rajtuk a torinóiak, összesen 30 millió körül). Toni és Iaquinta kis híján a Marseille-hez igazolt, de ez végül kútba esett, és jelenleg, mint utóbbi menedzsere mondta, „abszolút Juventus-játékosok". Jó hír a Juve szurkolóinak, hogy az alig 25 millió euróért vett brazil szűrő, Felipe Melo bejelentette, hogy inkább maradna a nyártól is a Galatasaraynál, ahol jelenleg kölcsönben szerepel. Mivel Gianluigi Buffon nemsokára már a 34.-et tapossa, egy fiatal kapus neve is felmerült: a már a Barcelona által is megkívánt bresciai Nicola Lealié. Az U-válogatottak üdvöskéjéért a Sporting már tett a hírek szerint egy kilencmilliós ajánlatot, ezt kell überelnie a Juventusnak.

„Fiam, maga kifogta Dél-Amerikát" – énekeltük meg egy pár éve azt a munkamódszert, hogy a kisebb-közepesebb olasz klubok sokmillió euróért vásárolnak össze mondhatni tucatjával tehetségeket Dél-Amerikában, abban bízván, hogy a bő merítésben bőven akadnak aranyhalak is a snecik mellett. Talán Alexis Sánchez sikere ihlette meg a Napolit, amely kölcsönvette a chilei támadót, Eduardo Vargast az Universidad Chilétől, akiért a nyáron majd 11.4 milliót kell majd átutalniuk a délieknek (más források szerint azonnal, mégpedig 13.5 milliót). A 22 éves játékos leigazolása azután fordult célegyenesbe, hogy Ezequiel Lavezzi négy hétre kidőlt a sorból, árát pedig a Chelsea és az Inter érdeklődése verte fel. A szakértők szerint így is kiváló üzletet kötött a Nápoly.

Érdekeset dobott a Palermo is, ahogyan azt megszokhattuk a transzfermán klubtól: 4.5 milliót adott az argentin támadó középpályásért, Franco Vázquezért. A Belgrano ex-játékosa nem mellesleg olasz útlevéllel is rendelkezik, és odahaza Juan Román Riquelme utódának tartják. Új kenyéradójánál Javier Pastorét kell feledtetnie az egykori U21-es válogatottnak, becenevén „Némának". Érkezett egy svéd-koszovói támadó, Agon Mehmeti is a rózsaszín mezesekhez, a Malmö együttesétől, közel verhetetlen áron (ingyen), felbontották viszont a transfermarkt.de szerint 1.9 milliót érő brazil kapus, Rubinho szerződését (anno a hatmillióért vett válogatott kapusért, Marco Ameliáért cserélték el őt a Genoával).

Szokása szerint az Udinese is megjáratott egy kis pénzt a nagy óceánon: a legőrültebb játékosnagyker négymillióért vette meg a brazil balhátvédet, Gabriel Silvát a Palmeirastól. A húszéves játékos az elmúlt nyáron U20-as világbajnok lett nemzeti csapatával, és a jobb oldalon is képes bejátszani az egész pályát. Konkurenciája a Racing Strassburg által a nyáron elengedett, azóta egyesület nélküli Jean-Alain Fanchone lesz, az egykori U19-es gall válogatott védő. Érkezett még Udinébe a macedón kapus, Sztole Dimitrievszki, nem is kevés pénzért (és máris kölcsönbe került a Cádizhoz), a St.-Étienne-től kölcsönkapott svájci futógép, Gelson Fernandes, és szintén ugyanilyen módon a chilei Audax Italianótól a nagy tehetségnek kikiáltott jobb oldali mindenes, az 1991-es születésű Bryan Carrasco.

Természetesen a felsorolásból most kimaradt északi nagycsapatok háza táján is zajlik a Mercato, no és Carlos Tévez is ad pár munkaórát az újságíróknak – velük (mármint az előbbiekkel) a következő héten foglalkozunk majd bővebben.