Rácz remekelt, már negyeddöntős

Bacskai Balázs vasárnap késő este – hazai idő szerint már hétfőn hajnalban – verekedett a tizenhat közé jutásért az előzőleg nem sokra tartott szerb Braniszlav Dovicsiccsal. Ennek tükrében minimum meglepő volt, hogy az első találatokat az ellenfél vitte be, sőt – Bacskai utólagos elmondása szerint – a szerb fiú egyik ütése még „át is szaladt” az óriási tehetségnek tartott magyar öklözőn, azaz meg is rendítette még szerencse, hogy a bíró mindezt nem vette észre.

Aztán a második menettől – 4-5 volt ekkor az állás – helyre állt a világ rendje. „Bendzsi” egyre fürgébben, taktikusabb bokszolt, s a hátra lévő menetekben már nem lehetett kétséges, hogy ő a jobb. Végül tizenkét pont különbséggel győzött, s jutott a nyolcaddöntőbe.

„Rossz taktikával kezdett Bacskai, erőltette a támadást, ahelyett, hogy második szándékból lekontrázta volna a tényleg nem éppen világklasszis tudású szerbet. Mihelyt rátalált a helyes útra, már nem volt gond”, formált véleményt Csötönyi Sándor, a MÖSZ elnöke.

Hétfőn a délutáni programban először Kun Gergő következett a mieink közül, az 54 kg-ban, egy legalább 60 kilósnak tetsző marokkói ellen, immár a nyolc közé kerülés volt a tét. „Eddig még egyetlen marokkóit sem láttam a reggeli mérlegeléseknél, jól tudom, a mi sportágunkban mindenféle zsiványság elképzelhető, még az is, hogy a hazaiak adott esetben egy magasabb súlycsoportba tartozó öklözőt indítanak”, morfondírozott id. Balzsay Károly szövetségi kapitány a melegítőteremben, aggódó tekintettel figyelve a békési fiúnál legalább egy fejjel magasabb, s jóval izmosabb felépítésű maghrebi ökölvívót.

Aztán a szorítóban látottak igazolták a szakvezető aggodalmait. Ouatine gyakorlatilag azt csinált a kisöccsének tűnő Kunnal, amit csak akart, becsületére váljék a magyar sportolónak, hogy megrendülés nélkül, talpon kibírta a négyszer két percet. A pontozás azonban nem lehetett kétséges, óriási volt a különbség nemcsak a ringben, hanem a számítógép kijelzőjén is.

Rácz Sándor, a gyöngyösiek rutinos bokszolója – egy súlycsoporttal feljebb – éppen fordított szerepet játszott el, mint korábban Kun. Azzal az észt Ramin Mamedovval bokszolt, aki annyira észt, hogy Türkmenisztánból származik, és koromfekete hajával, sasorrával cseppet sem finnugor típus. De hát az egykori Szovjetunió tényleg a népek nagy olvasztótégelye volt…

Nos, Mamedovnak nem maradnak meg szép emlékei a Rácz elleni meccsről, a gyöngyösi fiú végigskálázta rajta teljes repertoárját, s 21 pont különbséggel szinte agyonverte ellenfelét. Ezzel már bejutott a legjobb nyolc közé, azaz legközelebb éremért bokszol.

„Sanyinak most könnyebb dolga volt, mint szombaton, reméljük, jó formája a továbbiakban is kitart”, mondta Balzsay kapitány.