Hosszú pihenő után ugrás az ismeretlenbe

- Szerencsére rendbe jött a kezem, de elég hosszú volt a gyógyulási folyamat - válaszolta érdeklődésünkre Nagy János. - Hat hétig volt sín rajtam, addig csak futni tudtam, illetve az edzőteremben minimális munkát végezhettem, gyakorlatilag használhatatlan volt a kezem.
- Még most is zavarja a sérülés?
- Úgy veszem észre, hogy már nem. Az elmúlt hetekben erőteljes kesztyűzéseim voltak, nem volt negatív kisugárzás, nem gátol az ütésekben. De nem is foglalkoztam vele, csak arra figyeltem, ami a dolgom. Bunyóztam.

- Öt hónapot még sohasem hagyott ki profiként.
- Majd a ringben kiderül, mit jelent ez a valóságban. Arra figyelnem kell, hogy ne akarjak mindenáron bizonyítani, ne legyen a nagy akarásból nagy nyögés. Hiányzott a boksz, de nem szabad görcsössé válnom.
- Azaz…
- Azaz ésszel kell bokszolnom.

- Akkor senki se várjon közönségmeccset?
- Az biztos, hogy én már akkor elégedett leszek, ha a bíró az én kezemet emeli a magasba. Mindegy, milyen boksszal nyerek, csak nyerjek. Annak örülök, hogy nem az ismeretlenbe megyek, hiszen amatőrként néhány hónapig paksi színekben versenyeztem, 1995-ben magyar bajnok is lettem. Két-három hónapig itt is laktam.

- Mennyiben lesz más világbajnokként ringbe lépni?
- Nem foglalkozom az ilyen lélektani terhekkel, nekem csak annyi a feladatom, hogy megverjem, aki velem szemben áll. Hogy milyen címért, mikor, hol és kit, az nem számít. A szorítóban ezzel nem kell és nem is szabad foglalkozni, mert nyomasztó lehet.
- Mint ahogyan az is, hogy a különböző ranglistákon előkelő helyen áll, és ez azért kötelezi is.
- Ezt inkább pozitívumként fogom fel, mert ezeket az eredményeket már elértem. Ugyanakkor vigyáznom is kell, mert Chiddynek semmiféle vesztenivalója sincs, ő csak nyerhet Pakson.

- Mondhatjuk, hogy ön a favorit?
- Az eredmények alapján igen, de számításba kell venni, hogy az ilyen titkos emberek bármikor szolgálhatnak meglepetéssel. Kérdés, milyen hévvel jön, mennyire akar nyerni és így tovább. Ha nagyon, akkor nehéz feladat vár rám.