Szerencsés estét, Madár!

Madár barna kordbársony öltönyben, piros mintás (első pillantásra véresnek tetsző) pólóban pompázik a dortmundi Casino Hohensyburgban, a művelt Nyugat tán leggiccsesebb építményében, csillogó nyerőautomaták és rulettasztalok között.
Hugo Hernán Garay, aki Erdei WBO-övéért repült Buenos Airesből Európába, ez idő alatt kicsivel gondterheltebb, mert bár a szállodai mérlegen még belül volt a szükséges 79.378 kilón, itt húsz dekával kívül esik, a menedzsmentje spanyolul káromkodik, nagy a csődület az argentin körül.
Apropó, Argentína. Nem csupán Garay nemzetisége, de a menedzsere, Oswaldo Ribero és a bevonulózenéje is megegyezik bizonyos Juan Pablo Chacónéval, akiről az ember kétféle emléket őriz: a Kisstadionból Kokó kiütését és Szolnokról a Csonttörő-féle mélyütéses K. O.-t. Az argentin stábból mindenesetre többen is ismerősek az Aquincum hotelbeli bankettről és a szolnoki szorítóból – az előbbi helyszínen önfeledten ünnepeltek, az utóbbin épp csak szét nem robbantak az idegességtől.
Garayn tehát húsz deka, ezen némi futással igyekszik javítani, a mérleget is bütykölgetik, és a végén az alsónadrág is lekerül. Egy szál semmiben néz farkasszemet a mérlegelés érdeklődő közönségével a kihívó, kék melegítőalsót húznak elé, hiszen kiskorúak is vannak a teremben.
Ha már kaszinó, Erdei és Garay a rulettnél is pózol egy kicsit, különösebb tét nélkül fel is tesznek néhány zsetont, de kettejük dortmundi randevúját aligha a szerencse dönti el, sokkal inkább a boksztudás. Még ha, tekintettel a tervezett tizenkétszer háromperces menetre, az előbbire is szükség lehet.

A supervisor mindenesetre nem Kovács István lesz, az ő fellépését a Garay-tábor (tudják, Chacóné is…) megvétózta, Kokó azonban így is szerepet kap Mario Veit mérkőzésén.
A horvát RTL is jelentős erőkkel vonul fel, hiszen a most beindult csatorna (akárcsak a magyar RTL Klub Kokó esetében) azonnal Madár klub- és súlycsoporttársa, Stipe Drews mögé állt. A tündéri riporternő munkáját kommentátorként egy Stjepan Bozic nevű úr segíti majd, akiről nem árt tudni, hogy a 2000-es tamperei Eb 75 kilós fináléjában őt verte meg nagyon csúnyán Madár. Aki Garayval amatőrként nem találkozott, pedig erre lett volna lehetősége. Az argentin 1998-ban junior-vb-ezüstérmet vehetett át, igaz, azt a versenyt Buenos Airesben rendezték, ami nyilván nem tett rosszat a szereplésének. Sydneyben is ott volt még, ám az első kanyarban kihullott egy kazah keze által. Profiként viszont mind ez ideig veretlen.
Garay mindenesetre hajszálra 79.3-mal mér be, Madár a Szállj el, kismadár dallamaira 78.8-cal. González előtt is ennyi volt, csak hogy tovább szaporodjanak a jó előjelek. Zsolt a szombattal kapcsolatban mindössze annyit bök ki: "Azt álmodtam, hogy az első gongra odalépek hozzá, és azonnal kiütöm." Álomnak gyönyörű, de borítékolhatóan nem így lesz.
A félnehézsúlyú vb-címmeccset húsznál is több országban közvetíti a televízió, Argentínában például ottani idő szerint 18 órától a TyC Sports csatorna. A német ZDF egyenesen az Universum új Tigrisének nevezi Erdeit, a 23 óra utáni kezdésben ugyanakkor a német tv-sek részéről van némi óvatosság, hiszen még csak most méregetik fel, mennyire piacképes az egyébként rendkívül szimpatikusnak tartott magyar fiú.
Remélhetőleg még hosszú évekig láthatják őt a gálák főmeccsein a televíziónézők.
Ehhez is kell a szombati győzelem.