Minőségi ellenfélváltás

A hivatalos kihívói címet tavaly novemberben elnyerő Garay azt követően juthat a lehetőséghez, hogy Madár eredeti ellenfele – az argentin tavalyi legyőzöttje! –, a spanyol Alejandro Lakatus pénteken betegség miatt elállt a dortmundi fellépéstől.
– Miként fogadta, hogy Lakatus helyett Garay ellen kell először megvédenie az övét?
– Olyan nagyon nem örültem neki, eddig csak Lakatusból készültem, azt pedig néhány felvétel alapján tudom, hogy Garay nehezebb ellenfél lesz, mint a spanyol lett volna. Nem annyira képzett bokszoló, de meglepő dolgokra képes a szorítóban. Kapálózik, az ütései nem olyanok, amilyeneket tanítanak, kiszámíthatatlan. Általában hevesen kezd, beugrásokból hatalmas balhorgokat üt, aztán ahogyan a fáradtságszintje emelkedik, úgy fullad ki fokozatosan a meccs végére. De az elején nagyon észnél kell lennem, nehogy meglepjen.
– Mennyire zavaró, hogy három héttel a meccs előtt változik a rivális személye?
– Ez a szükséges negatívum. De nézzük az ügy jó oldalát: amatőrként ennyi idővel a meccseim előtt nem nagyon tudhattam, kivel bokszolok. Volt, hogy úgy mentem fel a ringbe, hogy azt sem tudtam, az ellenfelemet eszik-e vagy isszák. Ehhez képest a mostani helyzet nagyon nagy előny. És az is vigasztaló, hogy Garay sem lehet sokkal jobb helyzetben nálam, ő sem ősidők óta tudja, hogy velem fog bokszolni.
– Azzal egyetért, hogy Garay méltóbb a címmeccsre, mint Lakatus?
– Abszolút! Harmadik a világranglistán, mind a húsz meccsét megnyerte, és eddig folyamatos a fejlődése. A tapasztalat és a múlt viszont mellettem szól, ő még csak huszonhárom éves, én lassan harminc, és a hátam mögött ott van rengeteg amatőr mérkőzés is. Nem vagyok kétségbeesve, hogy vele kell bokszolnom, annyi a változás az eddigiekhez képest, hogy kicsit másképp kell készülnöm. Az már az én külön szerencsém, hogy az egyik edzőpartnerem sokban hasonlít Garayra, vele és a már megszokott szegedi áldozatommal, Pérezzel jókat lehet gyakorolni. Ha minden klappol, és idegileg is rendben leszek, nem lehet gond. De amit eddig ezerszer elmondtam, most még egyszer megteszem: egyetlen ellenfelemet sem becsülöm le, most is maximálisan felkészülök. Ilyen gyors bokszolóval például még nem biztos, hogy találkoztam.
– Azért nem kell aggódnia, félnehézsúlyban kevesen lehetnek gyorsabbak Erdei Zsoltnál.
– Köszönöm a bókot, ettől még figyelnem kell. Most is az a célom, hogy megnehezítsem Garay életét, hogy ne tudjon érvényesülni. Azt például szeretném elkerülni, hogy a támadásaim után hármas-négyes kombinációkkal visszadaráljon. Nem tudom, milyen ütések ezek, nem tanítottak, sokkal inkább kiszámíthatatlanok, talán ezért is olyan veszélyesek.
– Hogy lehet ilyen ellenfélre felkészülni?
– Lehet, hogy közhely, de a legjobbaknak mindenre készen kell állniuk, és ha a szükség úgy hozza, improvizálniuk kell. Én vagyok a világbajnok, csak úgy nem fogom odaadni ezt az övet, mert eljött érte valaki Argentínából. Sokszor találkoztam már képzetlenebb bokszolóval, a legtöbbször nyertem is, úgyhogy félelemre nincs okom, de a szükséges óvatosságról nem feledkezem el.
– Hogyan folytatódik a felkészülése?
– Még egy hétig tart a tele-tréning, Fritz Sdunek addig csak telefonon adja az utasításait, aztán visszajön, és megy minden a régi rend szerint. Nélküle is tréningezem, mint az őrült, most például a tizenkétszer nyolcszáz méteres futást el kellett halasztanom, mert állítólag közel voltam a túledzettséghez. Ebben semmi új sincs, én mindig bizonyítani akarok, régen is úgy kellett lelőni az edzéseken, most sincs másképp. Mindenben a maximum a cél!