Kótai a felkészülésre koncentrál

A magyar nagyváltósúlyú legfeljebb amiatt lehet picit szomorú, hogy nem sikerült "gyorsan” befejeznie a találkozót, elsősorban az ismételten előjövő szemöldöksérülése miatt…– Szerencsére a mérkőzés éppen úgy alakult, ahogyan a felkészülés során elterveztük – mondta lapunknak Kótai Mihály. – A korábbi meccseimen előforduló luftok ezúttal elmaradtak, talán ha kettő előjött, azok is eldugottan, különösebb következmény nélkül. Az első három menetet tudatosan építettük fel, a harmadikban arra is volt lehetőségem, hogy befejezzem a meccset, de felrepedt a bal szemöldököm, attól kezdve pedig már csak a biztonságra törekedtem. A biztosakat ütöttem meg, nem kockáztattam, nem akartam, hogy romoljon az állapotom. De nem voltam elég óvatos, egy kombináció után a jobb szemöldököm is megsérült.– Egyik sérülés sem jött túl jól a világbajnoki címmeccs előtt, különösen a bal szeme állapota aggasztó, hiszen azzal immár sorozatban vannak gondok.– Megyek is vele az orvoshoz. Most csak le van ragasztva, de lehet, hogy össze kell varrni. Nagyon remélem, hogy átmeneti a probléma, nem pedig tartós. A két amerikai mérkőzésen elszenvedett sérülésem rendben van, hiszen fejelés okozta, Manchesterben egy súrolt ütés miatt repedt fel a szemöldököm, most meg élesen érte a kesztyű a bőrömet, és megint gondjaim adódtak.– Gondolom, annak sokkal jobban örült, hogy az eltervezettből szinte mindent sikerült megvalósítania.– Különösen a sok dupla balegyenesnek örülök, no meg a már említett kevés luftnak. Az edzőm, Theo Kerekesch is elégedett volt, azt mondta, maradéktalanul megcsináltam mindent, amit kért.– Hogyan folytatódik a felkészülése?– A jövő hét nagy részében pihenek, persze, a szemem miatt is, mert nagyon jó lenne, ha teljesen rendbe jönne. Mondjuk ha egy menetet bokszoltam volna, akkor is kaptam volna néhány nap pihenőt, már csak azért is, hogy feltöltődjek, és még nagyobb kedvvel dolgozzak a következő hetekben.– Mennyire van már a fejében a világbajnoki címmeccs?– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem gondolok rá, de közvetlenül még nem foglalkoztat. Sokkal inkább az előttem álló négyhetes kőkemény felkészülés izgat, azon kell először túljutnom, ráérek az utolsó héten töprengeni a manchesteri csatán.