Elkelt, de nem Cole-ért Sow, a Lille szerencsés tizenhármasa

A Bundesligaként számon tartott német élvonalban a legfeltűnőbb transzfertevékenységet svájci gárdák és a Kaiserslautern csapták. Utóbbi egylet elengedte soraiból ugyan a 26 éves szlovák válogatott támadót, Adam Nemecet, hiszen szerződést bontott a sérülékeny játékossal, és az osztrák szélsőt, Clemens Walchot kölcsönadta a Dynamo Dresdennek, de érkezett vissza Európába távol-keleti kalandjából a rutinos algériai középső és bal oldali védő, Anthar Jahia, mégpedig ingyen. A 29 éves Jahia egyébként a francia Sochaux és az olasz Inter neveltje, de később „csak” a Bastia, a Nice, a Bochum és az al-Naszr jutott számára osztályrészül – no és egy 2010-es világbajnoki szereplés. Nemecről egyébként azért is mondtak le, mert kölcsönkapták a Werdertől az örök támadóígéretet, a 24 esztendős ex-bayernes Sandro Wagnert.

A svájci klubfutball erősségét az őszi nemzetközi kupafordulókban megismerhette a nagyvilág, ezért is szemezgetnek a topligák egyesületei is bátran az alpesi ország ez irányú terméséből. A Werder például félmillió euróért vette kölcsön a tavaszra (1.5-2 milliós nyári vásárlási lehetőséggel) a Young Boystól a húszéves védőt, Francois Affoltert, aki poétikusan ifjú kora dacára már négyszeres felnőtt válogatott. Nehogy azt higgyük, hogy csak eladnak a svájciak, hanem ha kell, vásárolnak is: túlerős nemzeti pénzüket euróra váltva a Young Boys például 1.5 millió eurót áldozott a Mönchengladbach argentin támadójáért, Raúl Bobadilláért. Akit megemlegetnek az eladónál, lévén 2009-ben 4.2 millió euróért vették a Grasshoppertől…

Ahol nem volt elegendő mozgósítható forrás, ott azzal főztek, amit a konyhakertben találtak, így került fel Freiburgban több tehetséges ifjonc-újonc is a profikhoz a tartalékok vagy az ifik közül; ahol volt mit elgórni, ott viszont nem spóroltak: a Stuttgart 5.5 milliót adott a Hoffenheimnek Vedad Ibisevicért. A svábok nagyon jól tudják, kiért fizetnek ki ekkora összeget, hiszen a 27 éves bosnyák csatár 2007 óta 48 bajnoki góllal és 19 assziszttal segítette a Hoffenheimet a pontvadászatokban.

Máshol még ennyire sem téma rongyos pármillió: a Lille például 13 millióért adta el a török Fenerbahcének szenegáli gólvadászát, Moussa Sowot, igaz, nem akárkiről beszélünk, hanem a tavalyi bajnok gólkirályáról. Egyébként az ő eladásában annyira biztosak voltak a Lille-nél, hogy már a múlt héten megvették utódát Nolan Roux személyében – nyolcmillióért. Korábban egyébként a Liverpool is vevő lett volna Sowra, pontosabban elcserélte volna a franciáknál kölcsönben játszó Joe Cole-ra, ám a gallok végül elfogadták a törökök tízről tizenhárom millióra felemelt ajánlatát. Egyébként némileg meglepő volt a liverpooli csereötlet, mondhatnánk: egy ajánlat, amelyik igazán sokkol (Sow-Cole).

Elnézést a szóviccért, ígérjük, ez volt az utolsó Sow-vicc.

Érdekes módon kevesen lettek volna vevők Sowra, sorba nem álltak éppen érte a nagyobb nyugati klubok. A Lille egy másik érdekes ügylettel is jelentkezett, hiszen kölcsönkérte a tavaszra 200 ezer euróért a Palermo egykoron nagy reményekkel induló argentin bekkjét, Mauro Cettót. A 2001-es U20-as világbajnok a nyáron 1.2 millió euró ellenében lehet végleg OSC-s.

Kisebb kaliberű üzletekből kötöttek párat a francia élklubok is, de talán nem esik csorba a rovaton, ha nem elemezgetjük bővebben a mali Adama Touré vagy Vujadin Szavics klubváltásának korszakos jelentőségét, különös tekintettel az EU-s mikro és a sportvilági makroadatokra, pár bekezdésben kitérve ezen transzferek környezetkárosító hatására; így zárjuk mai körsétánkat a PSG-vel, amely ezennel formabontó módon mint eladó jelent meg a piacon: a török Mevlüt Erdinc 7.5 millióért a Stade Rennes-hez került a fővárosból. Mai egygarasos kérdésünk: na, vajon kinek az érkezését készítik elő Párizsban?