Idén is hullottak a csillagok a futball egéről

BACSKAI JÁNOSBACSKAI JÁNOS
Vágólapra másolva!
2018.12.27. 21:32
null
Giovanni Trapattoni sityakja még a nagy különc Baslernek is sok volt (Fotók: AFP)
Nincs is elegánsabb kitérés a karácsonyi őrület és készülődés napjaiban annál, hogy „Drágám, nem érek rá, a visszavonultakat keresgélem!”, de aztán a 15-20 órás kutakodás közben erősen csökken a lelkesedés – nem, nem a futball szeretete, hanem mert ilyenkor az ember nemcsak a sztároktól, régi virtuális ismerősöktől és a zöld gyep jó munkásembereitől vesz búcsút, hanem saját fiatalságától, vagy legalábbis saját fiatalabb napjaitól is... Háromrészes sorozatunk első dolgozatát olvashatják a kedves olvasók. 

Kezdjük rögtön a legmeglepőbb névvel: bizony, a nagyMARIO BASLERis 2018-ban akasztotta szögre az ilyenkor szokásos motyót. Vagy legalábbis most így gondolja, ugyanis az ötvenéves, harmincszoros válogatott német 2004-ben már „végleg” elköszönt, még az al-Rajjan színeiben; de csak hat évig bírta nyughatatlan vére, olyannyira, hogy azóta az ATSV Wattenheimben, az Augsburg-Oberhausenben és legutóbb a hatodosztályú TuS Rüssingenben is megfordult. Ez utóbbi klub szívesen gyűjti a nagy neveket, bizonyos Julio Cesar, Pak és Matthäus Borghetti is ott futballozik. Basler egyébként a legszebb napjait a Hertha, Werder Bremen, Bayern München, Kaiserslautern négyesben töltötte, 1996-os Európa-bajnok, és remek példája a kezelhetetlen, szertelen, de zseniális képességű sportolónak, aki még a kapuban is megállja a helyét. Kisebb csapatoknál edzősködött, majd egy rövid ideig sportigazgatta a Lokomotive Leipziget.

Couto: fölöttem az utódom
Couto: fölöttem az utódom

Új karrierbe fog a portugál védőfejedelem, a most negyvenévesRICARDO CARVALHOis, aki annak idején felfutását és a Chelsea-hez igazolását is José Mourinhónak köszönhette, de a portugál válogatottban vált igazi hőssé, 2004-ben (Fernando Couto örökében) ezüstérmes, legutóbb aranyérmes lett az Eb-n. A Chelsea annak idejénharmincmillió euróért vette meg a Portótól,a Real Madridnak megért nyolcmilliót 32 éves korában is (Mourinho, ugyebár), majd a Monacóban és a kínai Sanghaj SIPG-ben vezetett le a 89-szeres válogatott bekk, megúszva a spanyolországi sztárok között szinte már alapesetté vált adómachinálás miatti büntetést. Carvalho kissé lassú volt olykor, néha körülményes, de fénykorában a legjobb középső védők között tartották számon, mintha a régi idők a felezőig sokszor fellépő söprögetőit láttuk volna újjászületni egy rövid időre a személyében. „Tipikus dél-európai hátvéd: egyrészt latinos kinézete (amivel simán győzne egy Iván Campo-hasonmásversenyen), másrészt kíméletlen, néha kegyetlen kemény játéka miatt” – írtuk rólaegy ódon Bajnokok Ligája-adatbankban.

Nem kevés kanadai pontot gyűjtött karrierje során Carvalho, de mit szóljon akkor a „vajfinom lábú”RAFAEL VAN DER VAART?Igaz, véleményünk szerint Ajax, Tottenham és Real Madrid ide vagy oda, az 1983-ban született játékmesterben sokkal több volt a tehetség, mint amennyi végül a csövön kifért. Merthogy arannyal fizetnek egy fifikás, kreatív, váratlan ritmus- és oldalváltásokra képes középpályásért (érte például karrierje során összesen 43.6 milliót, a legtöbbet a Real, 15 milliót), csak éppen sérülékenysége és tulajdonképpen állandó formaingadozása miatt nem vált igazi klasszissá – mondjuk ezt 109 válogatott fellépésén elért 25 gólja és 23 gólpassza, 2010-es vb-ezüstérme ellenére is. Sokat elmond a tudásáról, hogy a maximumot ritkán nyújtva is elért ilyen messzire, elbírta pályafutása a sérülékenységét és pocsék klubválasztásait is: ritkán dőlt ki hosszú időre, de pár hétre annál inkább, az Ajax neveltje2005-ben a Milan helyett a Hamburgot választotta,a Realt követően a Bayern helyett a Tottenhamhez került, de innen kikopva egy hamburgi egymásra találás után csak a Betis, Midtjylland, Esbjerg hármas következett – és közben majdnem a Ferencváros. Van der Vaart egyébként egy félig spanyol, félig holland, de teljesen nyomorgó családba született, messzebb jutott, mint bárki várta volna, azonban olyan lett a pályája, mint a dél-afrikai vb-je: majdnem legenda lett, majdnem, nem sok hiányzott hozzá!

Irány a kispad!
Irány a kispad!


MICHAEL CARRICKellenben szerény, de keveseket érdeklő véleményünk szerint elégedetten dőlhetett hátra a visszavonulásakor, 36 éves korában: West Ham, Tottenham és Manchester United, 34 válogatottság, öt bajnoki cím, egy BL- és egy El-arany, két vb-részvétel, 481 Premier League-meccs 53 kanadai ponttal több mint elismerésre és irigylésre méltó. Britannia Andrea Pirlója egyedül pár fontos mérkőzésbe és tornába kerülő sérülése miatt panaszkodhat, ám mivel már a pályán is vezéregyéniség volt („nem kisebb felelősséget vett a nyakába, mint a Manchester United legendájának, Roy Keane-nek a pótlását” –írtuk róla 2006-ban), magától értetődően ült át 2018 nyarán a kispadra Mourinho mellé. Pontosabban vissza: utolsó, szívzűrökkel terhes idényében Carrick eleve összesen csak ötször léphetett pályára.

DIDIER DROGBA,fénykorában Afrika főelefántja nemcsak pályára lépett, dübörgött is rendesen: az Olympique Marseille-t 55 mérkőzésen 32 góllal, a Chelsea-t 381 találkozón 164 találat mellett 86 gólpasszal boldogította, és még a válogatottjának is tartogatott 65 hálórezgetést. Kétszer Afrika legjobbjának választották, ennyiszer PL-gólkirály, eggyel többszörös vb-résztvevő, és a modern kor egy szem csatárának klasszikus példája, a 4–5–1-es felállás igazi ékköve. „Ló... becenevét nem véletlenül kapta: stílusának alapja hihetetlen fizikai ereje, akarata, dinamizmusa, bár természetesen a hagyományos afrikai technikáról sem mondott le” –jellemeztük egykorDrogbát, aki még akkor is képes volt egy szezonban hét góllal segíteni a Chelsea-t, amikor már közelebb járt a negyvenhez, mint a harminchoz. Két londoni kalandja között keresett némi pénzt a Sanghaj Senhuában és a Galatasarayban, azután átugrott levezetni Észak-Amerikába, a Montreal Impactet és a Phoenix Risingot is megdöbbentően sok góllal segítve.

Hey, Joe! Ha megindultál, a kigyúrt Patrick Suffo sem ért utol
Hey, Joe! Ha megindultál, a kigyúrt Patrick Suffo sem ért utol

Ugyan milliók, milliárdok cserélnének vele, mégsem érezzük (malaszttal) teljesnekJOE COLEkarrierjét: az angol támadó középpályás 56-szoros válogatott, háromszoros vb-résztvevő és PL-bajnok, kétszeres FA-kupa-aranyos, szolgálhatta a Chelsea-t és a Liverpoolt, de az igazán hangzatos, maradandó nagy sikerek elkerülték. A West Ham kemencéjében sült kissé ropogós porcúra a vékonydongájú játékos, megfordult a Lille-ben, a West Hamben, az Aston Villában és a Coventry Cityben is, majd 2016-tól a floridai Tampa Bay Rowdiesben légióskodott. „Egyike napjaink legtehetségesebb angol fiataljainak, azonban egyelőre még adós a nagy áttöréssel. Talán túl hamar raktak nagy terheket a nyakába, talán fizikálisan nem elég erős még vagy mentálisan nem bírja a teljesítménykényszert? Mindenesetre a szigetországi lánydrukkerek első számú kedvencének nagy respektje van a hazájában, tehetségét Paul Gascoigne-éhoz mérik, bár a kemény brit stílus nem fekszik a pengés futballistának, bizony Spanyolországban jobban tudná élvezni a játékot” –írtuk róla 2005-ben.Nem sokkal előtte 9.9 millió eurót adott érte a Chelsea, majd 2010-ben, még a harmincon innen, de egy nagyon súlyos sérülésen túl ingyen került a Liverpoolhoz, ám ott kevés sót evett meg... Viszont az Eden Hazard-példakép Cole visszavonulása után elmondhatja magáról, amit a Trója c. film végén Odüsszeusz: „Ha elregélik történetemet, meséljék majd el, hogy óriások közt jártam. Az ember kél s dől, akár az őszi búza, de e néhány név soha el nem enyésző”.

Ilyen például aJOHN GEORGE TERRYnév is. Az 1980-ban született védő a legendás Senrab nevű kis klubból nőtt ki, a Sol Campbell, Jermain Defoe, Bobby Zamora, Ledley King, Jlloyd Samuel vonulattal, őt a West Ham fedezte fel, de 1995-ben lecsapott rá a Chelsea, amelyet a hűséges típusú játékos 2017 nyaráig összesen 702 mérkőzéssel, és az azokon elért 65 góllal, 29 gólpasszal, öt-öt bajnoki és FA-kupa-arannyal, egy BL- és egy El-sikerrel hálált meg, miközben négyszer odahaza, négyszer az UEFA szavazásán is bekerült az Év csapatába, háromszor egyenesen a BL legjobb védője lett. A nagy fájdalom nála is a válogatotthoz kötődik, ám az övé ilyen generáció: Terry, Rio Ferdinand, Paul Scholes, Frank Lampard, Steven Gerrard, David Beckham, Gary Neville, Wayne Rooney, Michael Owen és Peter Crouch is kevés volt az igazi nagy sikerhez, emígy Terry 78 válogatottsága és két-két vb- és Eb-szereplése kissé árva maradt. Méltassuk őt is egy denevérjárta padlásszagúrégi BL-életrajzbólvett idézettel: „A zord arcú angol középhátvéd... korunk klasszis angol védői közül az egyetlen, aki az igazi régi sulis stílus képviselője, aki továbbvitte a Tony Adams, Gary Pallister-féle darabos-sarabolós, egyszerűségre törekvő vonalat”. A Chelsea-vel világsztár lett, ahhoz méltó fizetéssel és közfigyelemmel, házasságtörése példáulkormányügy lett(furunkulusához talán összehívták volna a Nemzeti Kerekasztalt), majd 37 évesen egy fél ország drukkolt neki, hogy hosszabbítson a Chelsea-vel. Nem így történt, helyette lett még egy szép éve az Aston Villával, ahol most edzősködik. Emlékezzünk meg itt bátyjáról, Paulról, aki szintén szépreményű futballista volt, de nem jutott messzebb a Millwallnál.

Nagyon messzire jutott, és minden állomáshelyén főnökösködöttROBBIE KEANE,de hát éppen ezért fizettek érte elnökei karrierje során összesen 103.85 millió eurót, legtöbbet a Tottenham, két részletben 27.2 milliót. Ez bizony Neymar, Cristiano és a nagy Ronaldo, Hernán Crespo, Nicolás Anelka, Juan Sebastián Verón, Radamel Falcao, Hulk és Zlatan Ibrahimovic szintje, a tekintélyes summát Keane a Transfermarkt nyilvántartása szerint 640 mérkőzésen 294 góllal és 74 assziszttal hálálta meg. Miután csődöt mondott 2000-ben az Interben, robbantott a Leeds Unitedben, majd következett a Tottenham, a Liverpool, a Celtic, a West Ham, az LA Galaxy és az Aston Villa, meg egy gólokban gazdag tiszteletkör Indiában. Jelenleg az ír válogatott segédedzője, kedvenc mestere, Mick McCarthy oldalán. Keane padavan mindig tisztelte a címeres mezt, közel 150 fellépésén 68-szor volt eredményes, eljutván egy világbajnokságra és két kontinentális tornára is.

Gianluigi Buffon és Gilardino arcán látszik, milyen kemény volt az ausztrálok elleni csata a vb-arany felé vezető hadi úton
Gianluigi Buffon és Gilardino arcán látszik, milyen kemény volt az ausztrálok elleni csata a vb-arany felé vezető hadi úton

Ellenben eljutott nemzeti csapatával a világ tetejére az olaszALBERTO GILARDINO,aki az irigy nyelvek szerint inkább szép volt, mint klasszis. Pedig a Serie A húsdarálójában ember legyen a talpán, aki eljut 188 gólig, és közvetlenül előkészít 47-et! Ha nem is klasszis, kiváló csatár volt az 57 válogatott meccsén 19-szer eredményes Gilardino, aki klubszinten a nagy durranást a Parmában élte meg, noha később sem a Milanban, sem a Fiorentinában, sem a Genoában nem okozott csalódást. Összesen 69.7 millió eurót fizettek érte, a Hellas Veronában és a Piacenzában futott be, megfordult a Bolognában, a Palermóban, az Empoliban és Pescarában, kőgazdag lett a Kuangcsou Evergrandének hála (tízmillió eurót zsebelt be pár hónap alatt), majd a nyáron a Speziától búcsúzott, ma már a Serie D-s Rezzato edzője és technikai vezetője. Gilardino két szezonban is 23 bajnoki gólt szerzett a Parmában, egy pontvadászat alatt Marco Di Vaio, Filippo Inzaghi, Hernán Crespo, Adriano, Hakan Sükür, Amoroso, Szavo Milosevics, Abel Balbo, Enrico Chiesa, Gianfranco Zola, Thomas Brolin, Faustino Asprilla és Hriszto Sztoicskovsem jutott ott ilyen messzire!Gilardino U21-es Eb-győztes és 2006-os vb-aranyérmes, utóbbihoz hét mérkőzésen két fontos kanadai ponttal tette hozzá a magáét. Mondtuk mi: nem klasszis, de remek ék volt.

Maicon és Júlio César a hazai vb-n
Maicon és Júlio César a hazai vb-n

JÚLIO CÉSARmeg remek kapuvédő, lásd a Dida, Rogério Ceni-korszak közben és után elért 87 válogatottságot, ráadásul kétszer is a Serie A legjobb kapusának választották, az Interrel meg ötszörös bajnok és egyszeres BL-győztes. Előtte a Flamengóban, utána, már a krisztusi korát követően a Queens Park Rangers, Toronto FC, Benfica hármas következett, majd a nagy, de rövid visszatérés a Flamengóhoz. A selecaót 2004 és 2014 között erősítette, három vb-je közül 2010-re és a hazai nagy égésre lett első számú kesztyűs ember. Előbbin súlyos hibát vétett a hollandok elleni kieséskor, viszont odahaza jóvátett valamit a Chile elleni tizenegyespárbajban. Karrierje elején főleg az Enrique Iglesias- és Joey Tribbiani-rajongók között volt népszerű, majd a lányok nagy bánatára megnősült, és nem is akárkit boldogít azóta: a nagy Ronaldo egykori kedvesét, Susana Wernert!

Zárjuk az első részt a szintén brazilMAICONNAL,aki kora egyik legjobb, legerősebb jobbhátvédje, vagyis hát brazil módi szerinti jobb oldali mindenese volt, boldogította a Monacót, az Intert, az AS Romát és a Manchester Cityt is, majd levezetett az Avaíban. 2010-ben olasz bajnok, BL-győztes, a vb aranycsapatának a tagja, az UEFA Év csapatának is tagja lett, a legjobb Európában futballozó brazil légiós, sőt a Serie A legszebb gólját is ő jegyezte; a válogatottban meg 76 mérkőzésen 7 gólt és 15 gólpasszt, nyert Copa Américát és Konföderációs Kupát, játszott két világbajnokságon, miközben az Internél ismert labdarúgó és suttyomban alkoholista lett. De ez sem vetette vissza nagyon a karrierjét, ami sokat elárul a fizikumáról... Csak azt a véget felednénk: túlélte a brazíliai vb-kudarcot, a válogatott tagja maradt, ám szeptemberben alaposabb magyarázat nélkülkivágták a selecao keretéből: a „szelídebb” verzió szerint, mondjuk úgy, elhelyezte magjait David Luiz samponos flakonjába, mások szerint chilis támadást intézett egy fiatal csapattársa hátsója ellen, a harmadik verziót nem részleteznénk, maradjunk annyiban, hogy1986 után egy újabb jó védőt veszített el a brazil válogatott a szexuális másként gondolkodás miatt...

(FOLYTATJUK)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik