Drogba, Gyan, Traoré és a többiek - kezdődik az Afrika-kupa

Samuel Eto'o egyeduralmát nem fenyegeti komoly veszély, ám ettől még görbülhet lefelé a glóbusz egyik legjobban kereső futballistájának szája – az Afrikai Nemzetek Kupája (ANK) történetének legeredményesebb labdarúgója a kameruni válogatottal együtt lemaradt a 2012-es tornáról.

Persze, ha az elefántcsontparti Didier Drogba, esetleg a guineai Pascal Feindouno megrázza magát tizenegy, illetve tíz góllal zárja a kontinensbajnokságot, a tizennyolcnál járó Eto'ónak osztoznia kell a trónon. A Kína felé orientálódó Drogba megelőlegezett statisztikai boomja magában hordozza csapata végső sikerének lehetőségét is, ami bizonyos szempontból meglepetés lenne. Az „elefántok" cirka egy évtizede a bukmékerek legrosszabbul fizető aranyesélyesei, rendre levadászták őket.

„Nem tiszteljük az ellenfelet, ez a mi gyengeségünk" – adott megoldókulcsot a korábbi kudarcok mellé Francois Zahoui szövetségi kapitány.

VADÁSZOK KÖRE – AZ ESÉLYESEK

„Elefántcsontpart a topfavorit" – mondta lakonikus tömörséggel az ujját az afrikai futball ütőerén Londonból is rajta tartó Arsene Wenger. Az Arsenal menedzsere kézenfekvő érveket húzott elő szellemi kincsestárából. Egyiptom, Algéria, Kamerun, Nigéria, Dél-Afrika – sorolta a francia a hiányzó „vadászokat", akik potenciális veszélyt jelenthetnének a kerete alapján legyőzhetetlennek tetsző nyugat-afrikaiakra.

Régiós csúcsragadozóból mindamellett így sincs hiány, Ghána, Szenegál, Tunézia és Burkina Faso csapatának étvágyát botorság lenne megkérdőjelezni, noha nehéz köztük olyat találni, amelyet közben ne rágna belülről féreg, ne gyengítene hatalmi harc vagy sportpolitikai csetepaté.

Az európai légiósokból verbuvált burkinai delegáció például tíz napja még a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) ítéletére várt, amely január 10-én végül zöld utat adott a csapatnak. Namíbia panasza szerint a burkinaiak jogosulatlanul szerepeltették egyik játékosukat a selejtezők során. A vád nem állta meg a helyét, így zaklatott felkészülési hajrá után Paulo Duarte együttese végül elutazhatott – keretében a mezőny legfiatalabb tagjával, Bertrand Traoréval. A földrész futballjának avatott szakértői most a fejüket törik, hogy a tizenhat éves Chelsea-akadémista isteni tehetségének vagy inkább szintén kerettag bátyjának, Alain Traoré karizmájának köszönheti-e a meghívót? Az utóbbi verzió hívei a konklúziót is levonják, Paulo Duarte gyengekezűségére irányítva a köz figyelmét.

Ghánai részről Asamoah Gyan felépülése és bevethetősége egyrészt örömteli esemény, személye viszont jelentős kockázati faktor, a kérdés ugyanis immár: az Ayew-k köre vagy Gyan „klánja" ragadja-e magához az irányítást az elvileg demokratikus közösségen belül?

PÉNZVILÁG ÉS ÚJONCZÓNA

„Az Afrika-kupa a válogatott számára olyan kihívást jelent, mint egy amatőr számára a Mount Everest" – érzékeltette csapatának esélyeit Henry Michel szövetségi kapitány tavaly októberben, néhány héttel az után, hogy felmondott malabói feletteseinek. Amidőn a fenti kijelentést tette, már ismét az egyenlítői-guineai szövetség alkalmazásában állt, bár napjai meg voltak számlálva. Januárban végleg hátat fordított az országnak a lehetetlen körülményeket és a futballbürokrácia fékezhetetlenségét említve távozása okaként – utóbbi a keret összeállításában érhető tetten, amelybe a funkcionáriusok és nem az edző döntése alapján lehetett bekerülni. A honosított, ám sehol sem jegyzett spanyol és brazil futballistákkal felturbózott együttessel Gílson Paulónak kell csodát tennie. A brazil edző két hónapra szerződött, február közepéig ki sem hűl ideiglenesen félretolt sportigazgatói széke a brazil Vasco da Gama akadémiáján.

Nincs mit veszítenie – ellentétben a játékosokkal, akiket az ország elnökének fia saját vagyonából egymillió dolláros győzelmi prémiummal motivál a Líbia elleni nyitómeccs előtt. Az ugyan nem derült ki, hogy a többi csoportmérkőzésre is érvényes-e a jómódú csemete felajánlása, az erőviszonyok alapján azonban nincs miért izgulnia, az állítólag már félre is tett összeghez szombat este senki sem nyúl majd...

A rendezőhöz hasonlóan szintén újonc botswanaiak ugyanakkor már a kvalifikációért cserébe remélt-ígért bankókötegek tapintásáról is lemondtak. A játékosok január nyolcadikán egy utolsó sztrájkkal még igyekeztek nyomatékosítani a szövetség embereiben, hogy kis pénzért is lehet foci – ha megkapják. A központi válasz a szokásos afrikai demagógia mentén zajlott. „A nemzetet képviselitek" – zúgták a korifeusok, akik siker esetén a futballisták mellett pózolnak, ha viszont bukik a csapat, bűnbakká kiáltják ki őket, miközben a háttér megteremtésében közel sem végzik ilyen határozottan a munkájukat. A játékosok által az ANK-részvételért fejenként kért 13 ezer dolláros prémium ugyan sohasem érkezik meg a számlájukra, a csapat a politikusi, vezetői nyomásnak engedve végül elutazott Gabonba.

A gazdasági ellenpontot Elefántcsontpart képviseli. A csapat játékosai 7.6 millió eurón osztozkodhatnak (a hírek szerint testvériesen), ha 1992 után ismét Abidjanba viszik a serleget, a legtekintélyesebb summa az edző Francois Zahoui markát üti, aki felelőssége súlyánál fogva kétszer annyit kap kézhez, mint Didier Drogba – a testvérek közt a legnagyobb fiú. Mindamellett Drogba kalkulált győzelmi apanázsa bőven meghaladja a ghánaiak bónuszát, akik a dicsőség mellett a felajánlott 77 ezer euróért is készek a vérüket áldozni.

BIZTONSÁG – MINDENEKFELETT

De csak a pályán – legalábbis ezt ígérik a szervezők.

Nicolás Obama Nchama, Egyenlítő-Guinea belbiztonsági minisztere a maga módján mindent megtett, hogy a tornát ne zavarja meg a két évvel ezelőttihez hasonló incidens. A politikus parancsba adta a rendőri vezetőknek, hogy garantálják a résztvevő csapatok és szurkolók biztonságát. A kommunikációs védelmi stratégia megértése végett érdemes visszanyúlnunk 2010-ig. A togói válogatott buszát szeparatista fegyveresek Angolában megtámadták, a terrorista akció három áldozattal járt, s bár kis híján a szerepléstől visszalépő Togo bűnhődött az eset miatt, az utókor ítélete és átka az angolaiak fejére száll.

Hogy komolyan veendők-e a bársonyszék tulajdonosának szavai? Annyira mindenképpen, mint a franceville-i stadion építőinek esküje, amely szerint határidőre elkészülnek az arénával.

Hétfőn a Szudán elleni mérkőzéssel fel is avatták a létesítményt.