– A charleroi-i hírekben az áll, hogy ismét Balog Tibor irányít – de akár vezetőedző is lehet. Megmagyarázná?
– Nem szükséges, rosszul írták – szögezte le a szakember. – Hivatalosan nem lehetek vezetőedző, hiszen nincs meg az élvonalbeli működéshez szükséges pro licencem. Azt terveztem, az idén elkezdem a tanfolyamot, a főnököm, Jacky Mathijssen viszont nem tudott nélkülözni. Szüksége volt segítségemre, ezért az iskolapad helyett a pályán maradtam.
– Tehát megint „kiskapuzni” kellett, hogy Jacky Mathijssen kiebrudalása után vezetőedzőként irányíthassa a csapatot?
– Igen, így is mondhatjuk. Az áprilisi megbízásomkor a megfelelő végzettségű Mario Notarót papíron meghagyták mellettem. A klubvezetők ezúttal a belga szövetséghez fordultak – haladékot kértek és kaptak is, a türelmi idő egy hónapig tart.
– Kitölti?
– Nem tudom, mert napjainkban nagyon gyorsan változnak, és gyorsan is dőlnek el a dolgok. Az FC Bruges-től elszenvedett vasárnapi öt nullás vereség után az elnökünk, Abbasz Bajat beviharzott az öltözőbe, közölte a vezetőedzővel, hogy nem tart rá igényt, majd elment, és azóta se láttuk, üzleti úton van. A csapat menedzsere szólt, hogy szerda este, a Standard elleni bajnokin üljek le a kispadra.
– Nem csoda, hogy megint azt írják önről, a Charleroi tűzoltója lett.
– Logikus lépés, ha olyanra bízzák az irányítást, aki ismeri a csapatot. A váltást amúgy sem szokás tervezni, csak megtörténik, és nyilván kell valaki, aki addig is dolgozik, amíg rendeződik a helyzet. Két esztendeje vagyok a szakmai stáb tagja, ez idő alatt három vezetőedzőt „fogyasztott el” a klub, és másodszor kellett beugranom.
A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN.
