Szárnyaló futballal kezdett a Videoton

NS-OSZTÁLYZAT: 4

Idénykezdet ide, eredményes bajnoki rajtban reménykedő szakvezetők oda, semmiféle izgalom nem volt leolvasható az edzők arcáról.

Gondoltuk, meglessük, miképpen hangolódik a Videoton elleni meccsre Tomiszlav Szivics, aggasztja-e, hogy Mezey György személyében nagy stratégával kerül szembe, illetve kíváncsiak voltunk arra, az öt év szünet után ismét első osztályú magyar együttest irányító mester miként készül a visszatérésre. Nos, negyedórával a kezdést megelőzően a KTE szerb trénere a fehérvári keretből eltiltás miatt kimaradó Goran Vujoviccsal beszélgetett, s mielőtt elintézte a montenegrói csatárnak, hogy a VIP-teraszról nézhesse a találkozót, hajlandó volt óvatos jóslatokba bocsátkozni.

„Ez háború, csapatok, edzők közötti csata, de mi magabiztosak vagyunk, mert kémeink mindenről tájékoztattak – mondta Tomiszlav

Szivics. – Tökéletesen felkészültünk a Videotonból, úgyhogy azt mondom, nem lesz gólzáporos a meccs. Három gólt persze muszáj szereznünk, mert azzal mindig számolnunk kell, hogy kettőt rendre beszedünk…A taktikánk nem változik: mindent vagy semmit.”

Mezey György a játékosaival együtt hagyta el az öltözőfolyosót, de mielőtt kiért a pályára, elárulta: érzi már a meccslázat, de ennek kifejezetten örült.

„Jó érzés ez, na! – mosolygott a szakember. – Kicsit hiányzott is.

Hogy van-e gyomorgörcsöm, hogy izgulok-e? Sohasem voltam az a fajta. Bár tény, ültem már olyan találkozón a kispadon, amely során a torkomban dobogott a szívem, ezúttal nincs ilyen panaszom. Ez nem az a meccs.”

Az első félidő bizonyította, hogy Tomiszlav Szivics csapnivaló jósnak bizonyult: a Kecskemét bő húsz perc leforgása alatt kétgólos hátrányba került. Mezey Györgynek ellenben igaza lett, mert neki nem volt oka idegeskedni. Sőt, 0–2-nél sem állt le a vendéggárda, és a 27. percre már négy gólt rámolt be a KTE kapujába.

Az iramra és a színvonalra sem lehetett panasz, ezt bizonyította, hogy hiába nézett ki a csúfos vereség, a kecskeméti szurkolók hátrányban is lelkesen buzdították csapatukat. A pályán azonban nem talált ellenszert a házigazda a Videoton taktikus, egyben látványos futballjára: Tomiszlav Szivics csapata olykor öt csatárral támadott, hatékonyságában viszont messze elmaradt a kombinatív, rövid passzokra épülő fehérvári akcióktól. A szünetre minden nyáron Lothar Matthäus érkezésében bízó székesfehérvári rajongó belátta, ennél egységesebb csapatot a német aranylabdás sem lett volna képes összehozni; Mezey György alakulata tudatos akció végén, átlövésből és pontrúgásból is eredményes volt – 5-1-es vezetés birtokában mehetett pihenni.

A második félidő kezdetére a kecskeméti tábor tagjai a lelátó mögött elkészítettek egy „Soha ne add fel!” feliratú transzparenst, gondolván, ezzel biztosítják kedvenceiket a támogatásukról, ám azt már a fanatikusok sem tűrték megjegyzés nélkül, amikor Horváth Gábor harmincméteres szabadrúgását csúnyán bevédte Romeo Mitrovics… A potyagólt követően a kapus valamennyi beavatkozását hangos üdvrivalgással fogadta a közönség – a nevetséges jelenet után valóban az összes hárítás megért egy dicséretet…

Az elkeseredett B-közép a második félidőben olykor hátat fordított a pályának, így próbált tüntetni a csapata kiábrándító teljesítménye láttán. A KTE „vakon” is ment előre: az ekkor már lazábban játszó Videoton kicsit átengedte a terepet, de a házigazda csapat erejéből csak a szépítésre futotta. Mezey György emlékezetessé tette visszatérését, a Videoton pazar nyitánya pedig minden gonoszkodóval feledtette a klubvezetőség nyári sikertelen akcióját. Noha Lothar Matthäus magyarországi szerepvállalása vélhetően nagyobb médiafelhajtást eredményezett volna, mint a hajdani szövetségi kapitány reaktiválása, azt már az első fordulót követően kijelenthetjük: a Videoton dobogóra esélyes.

A Kecskeméten szerzett hat Vidi-gól kapcsán nyilván sok mindenkinek beugrik egy huszonhárom évvel ezelőtti mecscs eredménye (1986, Mexikó, Magyarország–Szovjetunió 0–6), azonban a KTE elleni siker azt is bizonyítja, hogy a régi iskola azért manapság is remekül beválik.

Azért ez a 3–6 más érzés – Mezey György visszatérése a magyar klubfutballba dicsőségesre sikeredett…