Aludtunk egyet a németek elleni meccsre, de még mindig boszszús vagyok. Ráadásul nehéz lenne bármilyen újdonságról beszámolnom, mivel továbbra is az uszoda–szálloda vonalon éljük az életünket. Az edzéshelyszínek messze vannak a hoteltől, fél órát vagy még többet szoktunk utazni, de mivel az edzéseket leszámítva egész nap van időnk pihenni, ez nem különösebben megterhelő. Csütörtökön konditeremben gyakoroltunk, délután pedig vizes edzésünk volt. Szerencsére most már teljesen egészségesnek mondhatom magam – az első néhány napban valami megtámadhatta a szervezetemet, és emiatt ment a hasam. Örülök, hogy hamar felgyógyultam, és nem olyan súlyos a helyzet, mint Cseh Lacié, akinek ezúton is jobbulást kívánok. Több családtagom, ismerősöm is kért tőlem jegyeket a meccsekre, de először nem kaptam egyet sem. Miután kiérkeztünk, megpróbáltam szerezni, de még nem kaptam választ a szervezőktől, remélem, sikerrel járok. Emellett abban is bízom, hogy honlapom, a www.kisgabor.hu szerkesztője is megkapja az akkreditációját.
