Tini a profik között

„Millió hála mindenkinek” – sablonnyilatkozaton túl azért lassan érdemes hosszabb szövegekkel is megbarátkoznia Maurício Baldiviesónak. Pályafutását ugyanis mostantól óriási érdeklődés kíséri, és elsősorban nem azért, mert édesapja, Júlio César Baldivieso is eljutott 85 mérkőzésig a bolíviai nemzeti tizenegyben, hanem azért, mert a hét végén minden idők legfiatalabbjaként mutatkozott be a profik között: három nappal a 13. születésnapja előtt, a 39. percben csereként szállt be az Aurorába az 1–0-ra nyerő La Paz elleni összecsapáson.

Édesapja döntésének köszönhetően, elvégre manapság ő irányítja az Aurorát.

Dél-amerikai források szerint a korábbi korrekordot a perui Fernando García tartotta, aki a Juan Aurich nevű együttesben 13 évesen jutott először szóhoz. Néhány elfogult bolíviai szerint a „kis” Baldivieso a válogatottaknál is az örökranglista élére kerülhet, elvégre még csaknem egy éve van arra, hogy leszorítsa onnan Souleymane Mamamot. Az egykoron a Manchester Unitedben is megforduló játékos 2001-ben 13 évesen és 310 naposan jutott először szóhoz a togói nemzeti tizenegyben. (Azt viszont a FIFAnal sem tudják, mikor játszotta az első profi meccsét.) Az már afrikai sajátosság, hogy az életkora vitatható, hiszen egy másik volt klubja, az Antwerp honlapja szerint 1985ben született, így az említett meccs időpontjában már 16 esztendős volt.

Az Amerikában csodagyerekként emlegetett Freddy Adu 14 éves kora előtt nem írhatott alá profi szerződést, míg a fiatalokat előszeretettel azonnal szupersztári magasságba emelő Angliában Matthew Briggsé a csúcs, ő 2007 májusában 16 évesen és 65 naposan játszotta első mecscsét a Fulhamben. És egyelőre az volt neki az utolsó is.