Mosolyogva mennek a harcba

éves, egyébként sem aggódom túl a dolgokat, a nyugtalanság, vagy az ebből következő izgágaság nem jellemző rám – önértékelt a Loki csapatkapitánya. – A visszavágó, az idegenbeli mérkőzés keményebb dió, a tétlenséget nehezen tűröm. Viszont ilyenkor már itthon sem járom az erdőt.” Leandro és a DVSC brazil kontingense sem. „Gyerek nélkül a kikapcsolódásra maradt a playstation, a feleségem és a többiek társasága vagy a mozi – sorolta a korábbi gondolatűző programokat Leandro, a csapat balhátvédje. – Amióta viszont megszületett a kislányom, azóta nagyjából a mozira és a családra szűkült a menü: mesefilmeket nézünk. Ha kisgyereked van, igazából nem is tudsz, nem is akarsz a munkád mellett másra figyelni, ha a picivel töltöd az idődet, megfeledkezel minden másról. Az sem zökkent ki a nyugalmamból, hogy Vinicius folyamatosan piszkál: a Grémio legyőzte a Corinthianst. Sejtheti, ki melyik csapat szurkolója… Erről jut eszembe: nekem az is segít a feloldódásban, ha Brazíliáról, az otthoni dolgokról beszélgethetek, mesélhetek – portugálul. És persze magyarul…” Konklúzió? Fix recept nincs. Mindenki másképp csinálja. Pedig a cél ugyanaz: lazítani – a siker reményében.