Egy bronz- és egy ezüst- után jönnie kellett volna az aranyéremnek. De nem jött. Még egy bronz viszont sikerült.
Bor Barna és Ungvári Attila után Csernoviczki Éva lódult meg nagyon a cselgáncscsarnokban, a 48 kilogrammosok között versenyző magyar hölgy egyre növekvő magabiztossággal, következésképp egyre nagyobb különbséggel nyert a nyolcad-, majd a negyeddöntőben. A délelőtti program utolsó eseményének számító elődöntőben viszont sajnos nem volt apelláta: Munkhbat Urantsetseg jukóval és vazarival zárt, a pontot nem, csak intést kapó Csernoviczki megfogni sem nagyon tudta. Így került a vigaszágra, amely nem vonzott nagy közönséget, és ahol a 16.00-ra kiírt bronzmérkőzés 16.02-re véget is ért, mivel Csernoviczki szabályosan kipenderítette ellenfelét a tatamiról, aztán boldogan hajolt meg győzelme kihirdetésekor, amely a magyar küldöttség hetedik érmét, azon belül az ötödik bronzot jelentette.
Csalódott csapataink vívtak az alsóházakban, a női labdarúgó- és kosárlabda-válogatott be is fejezte szereplését, előbbi a tizenharmadik, utóbbi a tizenkettedik helyen. Az eredménytől függetlenül mindkét alakulatot dicséret illeti, mert sok mérkőzésük vagy reggel vagy késő este – ráadásul a világ végén – volt, tegnap például háromnegyed órát utaztak a Zseleznik-sporttelepre, aztán vissza. A Banjica uszoda közelebb van, ha jó buszra száll az ember, de oda a férfi vízilabdacsapat már nem szívesen jár: Oroszország ellen meccselni azért, hogy aztán az ötödik lehessen, hát…, nem ezért jöttek a srácok. De ha már így alakult, teszik a dolgukat, jó második negyeddel legyűrték az oroszokat, a szakvezetőség pedig a Görögország elleni negyeddöntőben kiütött Hegedüs Gábor ügyében hivatalos levelet írt a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségnek, a FISU-nak, de az eddigiek alapján nem számíthatunk semmire. Jóra pláne.
Hacsak nem a lányoktól, akik szombat este Kína ellen az aranyéremért játszanak.